Miközben az ellenzék még mindig a napi politikai mocsárban vergődik, valami egészen rendkívüli történik a szemünk előtt. Olyasmi, ami alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit a tudományról, az innovációról és az emberi intelligencia szerepéről gondolunk
– kezdte bejegyzését Tanács Zoltán, tudományos és technológiai miniszter.
Felidézte, hogy október 6-án az OpenAI több mint 700 matematikai kutatási kéziratot tett közzé, 372 eredménycsoportba rendezve. A világ egyik vezető AI-vállalata egy új, még nem nyilvános mesterségesintelligencia-modellje segítségével több száz esetben állított elő új matematikai eredményeket. Mint írja, az MI-modellnek egy-egy eredményhez átlagosan mindössze három órányi ChatGPT Pro-egyenértékű számítási kapacitásra volt szüksége. A jelenség a Mathocalypse (Matematikai apokalipszis) nevet kapta, mert véget érhet az a korszak, amikor természetesnek lehetett tekinteni, hogy az új tudományos felismerések kizárólag az emberi elméből születhetnek.
Tanács Zoltán az MI által előállított kutatási eredményekből példaként említette, hogy többek között új eredmények születtek a prímszámok eloszlásának megértéséhez kapcsolódó matematikai kérdésekben; előrelépések történtek a sokdimenziós testek térfogatával kapcsolatos, régóta kutatott matematikai problémákban; az algebra esetében ellenpéldák születtek évtizedek óta fennálló matematikai feltevésekre; valamint új eredmények derültek ki arról, hogy milyen pontosan közelíthető meg a pí közönséges törtekkel. A bizonyítások jelentős részét már a Lean nevű matematikai rendszerrel is formalizálták, amely lehetővé teszi a logikai helyesség gépi ellenőrzését.
De már az eddigi eredmények is arra utalnak, hogy az emberi tudomány történetének egyik legnagyobb fordulópontjához érkeztünk Tanács Zoltán szerint. Mint írta, évszázadokon keresztül a legnagyobb tudósok éveket, olykor évtizedeket töltöttek egy-egy probléma megoldásával, most azonban megjelent egy technológia, amely akár órák alatt képes új tudományos eredményeket előállítani. Jogosan merül fel tehát a kérdés: mi lesz a tudós szerepe, ha az MI gyorsabban bizonyít, modellez és fedez fel új összefüggéseket? Hogyan változik meg az innováció, ha az új gyógyszerek, anyagok és technológiák kifejlesztésében a mesterséges intelligencia válik az egyik legfontosabb alkotóerővé?
Meggyőződésem, hogy nem az ember válik feleslegessé. De a szerepünk alapvetően átalakul
– jelentette ki a miniszter.
Elmondása szerint egyre kevésbé az lesz a meghatározó, hogy ki képes a leggyorsabban megtalálni a megoldást, sokkal inkább az, hogy ki képes a megfelelő kérdéseket feltenni, az eredményeket megérteni, ellenőrizni és felelősen felhasználni. A humán kontroll megtartása tehát alapvető fontosságú. Ehhez viszont nem elegendő a meglévő oktatási, kutatási és innovációs rendszerünket egy kicsit hatékonyabbá tenni Tanács szerint, magát a tudományos kutatás és az innováció működését kell újragondolnunk.
Magyarország számára ez egyszerre történelmi lehetőség és óriási felelősség, a mesterséges intelligencia ugyanis olyan tudományos és innovációs képességeket tehet elérhetővé egy kisebb ország számára is, amelyek korábban csak a világ leggazdagabb intézményeinek álltak rendelkezésére. Tanács Zoltán emlékeztetett rá: a kormány ötszázmillió euróval fog hozzájárulni az európai AI Gigafactory programhoz, hogy Magyarország is hozzáférjen a legfejlettebb MI-számítási kapacitásokhoz, illetve jelentős összegeket tervez fordítani a hazai szuperszámítógépes infrastruktúra fejlesztésére is.
