Nő a planktonikus algák variabilitása, nő a tó átlaghőmérséklete: nehéz megmondani, hogy a klímaváltozás mi módon fogja befolyásolni a tó jövőbeli állapotát és vízminőségét.
ökológia
A Balatont mára teljesen uraló, idegenhonos kagyló óriási mennyiségben van jelen, és mint kiderült, kiváló minőségű haltáp készíthető belőle.
A Kiskunság gyepein akkor sem nő az őshonos tölgy, ha öntözik, a meglévő erdőfoltok nehezen újulnak, a nagy fák is küzdenek a szárazsággal.
Egy helyben lebeg és cikázik, szemmel szinte nem is követhető a kacsafarkú szender a levegőben – a „magyar kolibrit” könnyen magunkhoz csalogathatjuk.
A kunhalmok két oldalán 13 fokos hőmérséklet-különbség is lehet egy napon belül, és több, egymástól száz kilométerre honos faj él együtt néhány négyzetméteren.
Az elmúlt tíz évben jelentős romlásnak indult a Szent Anna-tó ökológiai állapota, a kristálytiszta víz egyre zöldebb, átláthatósága egyharmadára csökkent.
A növényzet pontozásán alapuló, hazánkban kifejlesztett és alkalmazott módszer az ökológiai rehabilitációt segíti, ami pedig egyre hangsúlyosabb törekvés az Európai Unióban.
A fürdőzők és egy idegenhonos halfaj miatt felborult a Szent Anna-tó ökológiai egyensúlya, megmentése több oldalról sürget beavatkozást.
A Hévízi-csatorna trópusokat idéző akváriumhoz hasonlít, egy veszélyes rák elszabadult végig a Dunán és a Tiszán, a Balatonban pedig az úszást is ellehetetlenítő óriáshínár szaporodik.
Az evolúciónak nincs végcélja, az öregedés pedig úgy tűnik, nem valamiféle melléktermék, hanem az evolúciós képesség fokozásának eszköze.
Olyan lehet az ország, mint Törökország száraz területei, erdőként a szárazságot jobban tűrő tölgyesek maradnak meg az ország északi és nyugati vékony sávjában.
A lápi póc a Kárpát-medence vizeinek szuperképességekkel bíró, ikonikus tagja. Egykor állati takarmányként lapátolták a sárból, ma egyetlen példány értéke 250 ezer forint.
A koronavírus elleni küzdelem még csak az első ütközet egy fokozódó élet-halál harcban. A gazda-parazita versenyben abszolút győztes nincs, legfeljebb az egyik fél kerülhet ideiglenes előnybe.
A legnagyobb kihalási hullám folyik a szemünk láttára, okozója pedig az ember – a kármentés a legtöbb, amit tehetünk, ez pedig a kulcsfajok védelmével lehetséges.
Az új koronavírus ellenében tűzoltás folyik, és ne legyenek illúzióink, hasonló járványok bármikor beindulhatnak, akár egymással párhuzamosan is.
Hajtóvadászat indult az újonnan megtelepedett óriási darazsak ellen Amerikában, első fészküket sci-fibe illő jelenet során számolták fel.
A Kolozsvár melletti gyepterületeken eddig 106 különböző növényfaj volt a legtöbb, amit tíz négyzetméteren összeszámoltak a kutatók, márpedig ez a szám – a trópusi dzsungeleket is ideértve – világrekord.
Egy elvesztegetett évtizedről szól az ENSZ legfrissebb jelentése, a természet pusztulása nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem az életfenntartó rendszerünk van veszélyben.
Járvány pusztítja a víz tisztaságát nagyban elősegítő nagy sonkakagylókat, év végére eltűnhetnek az Adriából.
Egzotikus növények lehetnek nagyon mutatósak a kertben, ám ha onnan kijutnak, beláthatatlan károkat képesek okozni, akár az emberre is veszélyesek lehetnek.
Amint az időjárás engedi a földről és a levegőből is irtanak, mutatjuk a tervezett helyszíneket.
A kipermetezett szer emberre, állatra is káros, ráadásul épp azokra a fajokra nem hatékony, amelyekkel alkalmazását indokolják: az idegenhonos csípőszúnyogokra.
A kétéltűek 30 százalékát sodortuk a kihalás szélére, eltűnésük tragédiát jelentene az emberiség és az egész élővilág számára.
Az erdőkben kivágott és tartósan felkészletezett fa begyűjti a védett cincérek, szarvasbogarak petéit, amelyek a fával együtt darálóba, erőműbe kerülnek.
