Magyar kutatók a Kárpátok tavainak iszaprétegeiben vizsgálja a klímaciklusok és a biológiai sokféleség összefüggéseit.
ökológia
Ha kicsit más szemmel tekintünk a temetőkre, a „halál kertjeiben” burjánzó életet találunk orchideákkal, védett fajok tucatjaival.
A nádas a tó és környezetének is kulcsfontosságú eleme, további pusztítása beláthatatlan következményekkel jár. A nádirtás viszont nem áll le.
A száraz, meleg augusztusi időjárás hatással van a széncinegék színére.
A természet különleges módon hasznosította a halál mementóit.
Miért baj az, ha ég az esőerdő – és nem baj, ha ég a bozót?
A legutóbbi, nyíltvízi mérések eredménye szerint drasztikusan csökkent az algatömeg a Keszthelyi-öbölben is, ahol korábban a legmagasabb értéket mérték.
Nemcsak a behurcolt szúnyogok és kullancsok, hanem a hazai fajok is egyre veszélyesebbé válhatnak.
A Balaton kiváló minőségének kulcsa a térség legkisebb területi egysége, amit két oldalról is támadunk.
A Nessie kilétét magyarázó négy legnépszerűbb hipotézis közül az egyik igaz lehet – egyelőre ennyit tudunk.
A Balaton jó állapotban van, amit vörösmoszatokkal jelez a parton sétálóknak, a barnás víz nem gond.
A laikus számára 12 vízzel teli műanyag medence, valójában csúcstechnológiás laboratórium a tihanyi apátság lábánál: a klímaváltozás és az emberi tevékenység káros hatásainak megismerését, az elkerülhetetlenre való felkészülést szolgálja.
Brutálisan romlik élővizeink minősége, egy friss európai jelentés a felszíni vizek kevesebb mint fele, magyar viszonylatban ötöde van jó ökológiai állapotban.
A természet mindig is változott, és sosem lesz már olyan, mint gyerekkorunkban, vagy nagyapáink idején. A jó hír, hogy vannak nyertesei is az emberi jelenlétnek. Interjú Chris D. Thomasszal, az optimista ökológussal.
A szúnyoggyérítés jelenlegi, vegyszereket alkalmazó módszere hatalmas pofon az ökoszisztémának, egy szúnyog mellett több mint ezer egyéb rovar pusztul el.
Többezren hívnak rovarirtó szakembert, amióta megjelent Magyarország poloskafertőzöttségi térképe.
A Henderson-sziget 600 éve lakatlan, 5 000 kilométeres körzetében nem él jelentősebb emberi populáció.
Sokan tudják, hogy irtjuk a bolygó természetes élővilágát, de a most közölt számok talán nekik is megdöbbentőek.
Nem csak az emberek, hanem a gerinctelen albérlők is szeretik, ha jólét veszi őket körül.
Ásunk, aztán feltöltjük bioenergiával, ami fűti a fóliasátrat - nagyjából így lehetne összefoglalni a lényeget nagyon egyszerűen.
A kétaknás komposzt toalett egy olyan megoldás, amivel a saját ürülékből előállítható annyi természetes komposzt, amellyel egy ember számára felhasznált termőterület felének tápanyag igényét vissza lehetne trágyázni.
Akik fával fűtenek, elégetik a hagyományos kandallóban vagy kazánnal, amivel körülbelül 20 százalékos égési hatékonyságot lehet elérni. A robusztus tömegkályha alkalmazásával azonban ez az érték 90 százalékra is felmegy.
Egy tározóból vízzel árasztják el Mexikóban a Colorado folyó alsó szakaszát, hogy új életre keltsék a duzzasztógátak és a párolgás miatt évtizedek óta száraz torkolatvidékét.
Ketyeg az ökológiai bomba a hazai vízfolyások mentén – állítja egy zöldportál, mert az ember szakszerűtlen beavatkozása ismételten a természet egyensúlyának megbontásával fenyeget. A főszereplők ezúttal Európa legnagyobb rágcsálói, a hódok.
