Őseink hozzánk hasonlóan valami érthetetlen vonzódást éreztek a félelem iránt – bemutatunk néhány sok száz éves rémtörténetet, amelyektől ma is borsódzik a hátunk.
néprajz
Térkép is jelölte a Balatonon átvezető utat, karavánok vágtak át a tavon, jég alól halásztak és nádat arattak, ami még a gabonánál is értékesebb volt. A Balaton élővilágnak is szüksége lenne hideg telekre.
A boszorkányságban való hit nagyjából egyidős az emberiséggel, és még ma is rengetegen hisznek a sötét mágiát használó személyekben.
Kilencvenhét éves volt.
Máshol pedig a hívek a templomi padsorokat ütötték húsvétkor.
Mosás, ruhakeményítés, illatosítás, kártevőirtás, csomagolás, cipőtisztítás, varrás – ez csak néhány azon célok közül, amire a természet adta a megoldást.
Rengeteg hagyomány, babona, hiedelem fűződik a nyári napfordulóhoz, egy jezsuita beszámoló szerint eleink olyan „vad” ünnepet ültek, hogy annak már „mérséklő rendelkezésekkel” kellett véget vetni.
Színmágia és termékenység, Kaltes-Ekva, a varjúistennő és szent liget, tavaszi hintázás – egyes elemek az ősi magyar szokásokban is megjelenhettek.
Óriási adatbázist hoztak létre kutatók a különböző kultúrák zenéiből, és összevetették őket egymással.
Aki szerelemre vágyik, jobb napot nem is találhatna egy kis szerelemvarázslásra, mint az eredetileg a napfordulóra eső Szent Ivánt.
A néphit szerint a lidérctojást fekete kakas tojja, férfi hónaljában kell kikelnie, és gazdája minden kívánságát teljesíti. Cserébe viszont...
Ha van olyan fogás, ami évszázadokon át kapcsolatot létesít a karácsonyi magyar asztalok között, az a káposzta. Friss hússal, mert ez teszi a hagyományos ünnepi ételek fejedelmévé.
A fura figurák közt jórészt medvéket, de akár denevéreket és emberfejeket is találhatunk.
A kormányfő részvétüzenetét Semjén Zsolt olvasta fel a gyászszertartáson.
A szerelmesek Valentin-napja Magyarországon nem is annyira gyökér nélküli, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
A fény ünnepe szinte egyidős az emberiséggel, sokszor átalakult, de mára sem halt ki. Bebizonyítjuk.
Kelések jelenhetnek meg a bőrön, és kivívhatjuk vele a halottak nemtetszését.
Miért vannak még pszichés problémáink, ha egyszer nyakig ülünk az önsegítő könyvekben és a bölcs tanulságokban? Interjú Boldizsár Ildikóval.
A névnapolás hagyományának sehol nincs akkora szerepe, mint nálunk.
Míg nyugaton a bolondját járatták egymással tavasz kezdetén, addig a magyarok inkább a rontás, a rossz elűzésével voltak elfoglalva.
A szokás mára persze már kiveszett, de néhány évtizeddel ezelőtt még vígan gyűjtötték. Hogy minek? Eláruljuk.
Mikor a disznó hájat lökött, azonnal beleesett a késnyavalya, hatalmas mulatság és kemény munka kezdődött. A paprika előtti időkben a kolbászba még bor is került.
Ön fürdött ma patakban és kiűzte már lakásából a férgeket, bolhákat, patkányokat? Merthogy ez a dolgok rendje nagypénteken, Jézus kereszthalálának napján.
Vízkereszt a karácsonyi ünnepkor zárónapja, hagyományosan ilyenkor bontjuk le a karácsonyfát, és kezdjük a farsangi szezont.
