Hamarosan akár 4,6 milliárd évre is visszautazhatunk a kutatók szerint.
lemeztektonika
A rengéseket elvileg a lakosság is érezhette, de bejelentés még nem érkezett.
A Davis-szoros proto-mikrokontinensét a kéregvastagság alapján azonosították.
Körülbelül 200 millió évvel ezelőtt kezdett szétesni a Föld utolsó szuperkontinense. Most videón mutatták meg, hogy nézhet ki a következő.
Argoland Nyugat-Ausztráliáról vált le a távoli múltban.
A Magas Atlasz-hegység szerkezetét alkotó vetők egyikének aktiválódása okozott földrengést Marokkóban.
Valami letörhetett a kőzetlemezekről, ami akadályozhatja az elmozdulásukat, a felgyülemlett energia pedig még nem tudott kiegyenlítődni. Ez magyarázhatja a súlyos utórengéseket Törökországban.
A szakértők sem számítottak arra, hogy ennyire erős földrengés pattanjon ki Törökország déli régiójában.
A szakértők a mélyben, a köpenyben található titokzatos foltokat vizsgálták.
Az ősi anyagok sokat elárulnak a lemeztektonika kezdetéről.
A Közép-Atlanti-hátság, ahol két nagy kőzetelemez sodródik szét, a Reykjanes-félszigeten lép ki a szárazföldre, Izland szigetére.
A tektonikai mozgások miatt hazánk évente egy fél hektárnyi területet veszít el – ez a „geológiai Trianon”, de lassan eltűnik a Földközi-tenger is.
Az óceáni lemez a vizet a véltnél mélyebbre szállíthatja.
A lemeztektonika miatt a Föld képe szép lassan, de folyamatosan alakul.
A Resurrectionként, azaz Feltámadásként ismert lemez régóta megosztja a geofizikusokat.
A szakértők azt vizsgálták, hogyan alakultak ki a tektonikai lemezek.
Persze évmilliók múlva lesz majd csak ténylegesen óceán belőle, de a folyamatok elindultak.
A szakértők szerint több tízmillió év múlva fog kettéválni.
Komárom épületeinek egytizede maradt sértetlen az 1763-as történelmi földrengés után.
A két helyszín földrajzilag szinte nem is lehetne egymástól távolabb, mégis megegyezik az ujjlenyomatuk.
Ez nem egy újabb világvégejóslat, hanem a természet rendje: meglepően sok, nagyon erős földrengés veszélyezteti az emberiséget.
Akkorra gyűlik össze annyi adat, hogy meg lehessen mondani, mennyi üzemanyaga maradt még bolygónknak a működéshez.
Az évek során számtalan szakértő próbálkozott már hasonlóval, eddig senki sem érte el a hatalmas áttörést.
Hazánkat átlagosan 50-60 évente rázza meg akkora erejű földrengés, amely már képes komoly károkat okozni. Az utolsó ilyen szinte romba döntötte Dunaharasztit 1956 januárjában.
