Tudomány

A véltnél gyorsabban változik a Föld belseje

TUMEGGY/SCIENCE PHOTO LIBRARY / Getty Images
TUMEGGY/SCIENCE PHOTO LIBRARY / Getty Images

Bolygónk mélyén két hatalmas, kontinens nagyságú folt fekszik, az egyik Afrika, a másik a Csendes-óceán alatt található – írja Nicolas Flament, a Wollongongi Egyetem munkatársa kollégáival a The Conversationön. Ezen foltok gyökerei 2900 kilométeres mélységben helyezkednek el, és a forró kőzetanyagból álló, úgynevezett mély köpenyhőoszlopok születési helyei lehetnek. Amikor a köpenycsóvák elérik a felszínt, óriási vulkánkitöréseket okoznak. A foltok emellett a kimberlit nevű kőzet felszínre kerülését is kontrollálhatják, ezen anyaggal 120-150 kilométeres mélységből származó gyémántok érkeznek.

A szakértők régóta tudnak a foltok létezéséről, az viszont kérdéses, hogy miként viselkedtek a földtörténet során. Flament és kollégái a közelmúltban a geológia több milliárd évnyi alakulását modellezték, és arra jutottak, hogy az érintett régiók hol összeállnak, hol szétesnek, éppen úgy, mint a kontinensek.

A foltok a köpenyben fekszenek, ez, a mag és a kéreg között húzódó régió szilárd, de hosszú időskálán lassan folyik. A foltokat azért észlelhetik a tudósok, mert lelassítják a szeizmikus hullámok terjedését, ami azt sugallja, hogy forróbbak a környezetüknél.

A geológusok egy ideje sejtik, hogy a foltok a tektonikai lemezekhez kapcsolódnak, de hogy a régiók miként alakultak az idők során, az vitatott volt. Egyes szakértők azt feltételezték, hogy a foltok horgonyként viselkednek, és egy helyben maradnak, miközben a kőzet felettük mozog. Ennek ellentmond többek között az, hogy a köpenycsóvák nem statikusak.

Az új tanulmány alapján a régiók formája és helyzete a véltnél sokkal változóbb.

A szerzők szerint a foltok úgy viselkedtek, mint a földrészek és szuperkontinensek: néha összeálltak, máskor szétestek. Az eredmények összhangban vannak a kapcsolódó vulkánkitörésekkel és kimberlit-feláramlásokkal.

Az, hogy a foltok hogyan jöttek létre, illetve miből épülnek fel, továbbra is megválaszolatlan. A régiók sűrűbbek lehetnek a környező köpenynél, és talán olyan anyagból épül fel, amely a földtörténet korai szakaszában vált ki a köpeny többi részéből.

A friss eredmények segíthetnek a foltokhoz köthető ásványok hatékonyabb megtalálásában. Ilyen anyagok többek között a kimberlittel feláramló gyémántok.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik