Napi 4 óra 25 percet tévéztek a magyarok az idei év harmadik negyedévében. Ez 9 perc növekedés, ami a vizes vébének, az őszi erős új műsorstruktúrának és az új tematikus csatornáknak köszönhető.
Ma pótolta a médiahatóság a néhány nappal ezelőtti döntésről a tájékoztatást, egyúttal megerősítette, hogy az M-Meter Kft. és a Kantar Hoffmann konzorciuma kapja az állami megbízást a rádióhallgatottsági mérésre.
Csak a Telekom költ több pénzt a Miniszterelnökségnél reklámra. Egyébként idén is dobogós helyen végzett Magyarország a közép-kelet-európai országok reklámpiaci rangsorában, de egy hellyel rosszabb helyen mint tavaly.
A kevesebb reklámbevétel miatt egyre jobban ki vannak téve az olvasói bevételeknek a nyomtatott médiumok - derül ki a WAN-IFRA által publikált World Press Trends 2017 kutatásból.
Folytatódott a médiavállalatok profittermelő képességének 2014 óta tartó csökkenése, miközben a hazánkban működő médiacégek árbevétele, tőkeereje egyébként is messze elmarad a hazai gazdaság egyéb nagy szereplőitől.
A mostani pályakezdők túlértékelik, mennyit fizetnek ma Magyarországon a munkáért. Pedig nem a munkából van hiány, hanem a munkerőből. De akkora, mint a kilencvenes évek elején volt.
Világméretű felmérés készült arról, hogy mennyire szeretjük a demokráciát. Magyarország nem áll jól a listán, ráadásul azt sem tudjuk eldönteni, mit akarunk helyette.
A hagyományos földfelszíni sugárzással elért hallgatókon túl az online, illetve DAB (digitálisan sugárzott rádió) rendszerű rádiós médiaszolgáltatás által elértek száma is megismerhetővé válik.