kommunisták

A Kreml Vlagyimir Putyin totális, 80 százalék feletti győzelmét várja a márciusi elnökválasztáson, a terv azonban borulni látszik. Borisz Nagyezsdinnek ugyanis megengedték, hogy jelöltesse magát, az alternatívát váró oroszok pedig kígyózó sorokban indultak meg, hogy biztosítsák támogatásukról a mérsékelt, liberális-konzervatív politikai irány régi motorosát.

Az egymást váltó francia, japán, szovjet, amerikai és kínai befolyás, illetve az ezek közötti lavírozás jellemzi a kelet-ázsiai állam hosszú és gazdag, ugyanakkor zűrzavaros történelmét.

Hiába tett meg mindent a vérontás elkerüléséért, nem kegyelmeztek neki.

Fazekas Csaba történésszel beszélgettünk a Tanácsköztársaság egyházpolitikájáról és az egyházi ünnepekhez fűződő viszonyáról, valamint arról, vajon betiltották volna-e a szeretet ünnepét a kommunisták, ha kitart a rendszerük 1919 végéig.

A tajvani elnökválasztás tétje és fő témája a Kínához és a függetlenséghez való viszony.

Emberrablás és megfélemlítés is kellett a hatalomátvételhez.

A kommunisták és a szociáldemokraták először a Tanácsköztársaság idején egyesültek.

A Tienanmen téri demonstrálók demokráciát, sajtószabadságot és politikai reformokat követeltek.

Egyre inkább elhatalmasodott rajta a betegsége, utolsó éveiben több szélütést is kapott.

Az ellenállásnak nagyon sok formája létezett 1944–45-ben, többnyire puskalövés nélkül is működött – nyilatkozta a 24.hu-nak Bartha Ákos történész, akivel a nemrég megjelent, Véres város című könyve apropóján beszélgettünk.

Az osztrák sajtó szerint „emberközeli”, Pestről nézve inkább „krumpliosztogató” populista kommunisták győztek Ausztria második legnagyobb városában.

Az Országgyűlés elnöke szerint a nácik és a kommunisták után egy újfajta totalitárius törekvés veri szét Európát.

Postán érkező véres kés, halálos fenyegetéseket és pisztolytöltényeket tartalmazó levelek, nyílt patkányozás a közösségi médiában – a madridi választási kampány durvasága még a szenvedélyes spanyolokat is meglepte. Az eredmény kevésbé.

Egy őrületes rögtönzés folyt 133 napon keresztül – mondja Hatos Pál történész, aki interjúnkban lerombolja a vörös- és fehérterrorhoz kapcsolódó mítoszokat, valamint kifejti, miért tekinthető a proletárdiktatúra a baloldal Mohácsának.

A szovjetek ultimátumot küldtek 1920-ban: ha az elítélt népbiztosokat kivégzik, ők ezer hadifogoly magyar tisztet internálnak, 10-et pedig kivégeznek.

Szerintük a készítők követők millióit ábrándították ki és feltehetően elsikkasztották a sorozatra szánt, az egyszerű amerikai munkások és az elnyomott négerek adójából származó eszközöket.

Meggyilkolása majdnem lángra lobbantotta Olaszországot.

Vasárnap este a győzelmi beszéd után eszembe jutott valami. Az, hogy még gyerekkorom komcsijainak száját sem hagyta el ekkora mocskos nagy hazugság. Hogy még a tovariscsok meg a magyar kommancs elvtársaik sem gurítottak ekkorát.

Az államtitkár szerint akkor kellett volna tiltakoznia a baloldalnak, amikor MSZMP-s bankárt tüntettek ki.