A kínai hadsereg 34 éve, 1989. június 4-én fojtotta vérbe Tienanmen téri tüntetéseket. A demonstráció 1989 áprilisában vette kezdetét néhány ezer fős diáktüntetésként, azonban hamar több százezer fős lázadássá változott, amely célja a demokrácia, gyülekezési jog, sajtószabadság és politikai reformok kiharcolása lett – írja a Múlt-kor.
Óriási tüntetés
Májusra már időnként milliósra dagadó tömeg hullámzott a téren, a sátortábor nőtt, a kiürítésre adott utasítások sorra kudarcot vallottak. A tömegben jelen voltak külföldi tudósítók és televíziósok is, akik minden nap élőben közvetítették az eseményeket a világnak.
A tüntetések terebélyesedésével a párt kezdte úgy érezni, hogy kicsúszik kezéből az események irányítása, a mozgalmat a Szovjetunióban és Kelet-Európában elindult változások miatt is fenyegetőnek érezték. A térfoglalás mellett a tüntetők éhségsztrájkba is kezdtek, sőt, május 30-án felállították az amerikai Szabadság-szobor mását. Ezt a kihívást a vezetés végképp nem tűrte, és június 2-án megszületett a hivatalos határozat a katonai beavatkozásról.
Brutális vérengzés
A június 3-áról 4-ére virradó éjszaka a páncélos és gépesített egységek elindultak a városközpont felé. A Tienanmen térhez érve a tömeget oszlásra szólították fel, majd miután ennek nem volt foganatja, nekiláttak a tér megtisztításának.
Máig nem tudni pontosan, mennyien halhattak a Tienanmen téri vérengzés alatt, egyes jelentések szerint több száz, más becslések szerint akár 10 000 tüntető is életét veszthette, több ezren megsebesültek. A következő napokban országszerte letartóztatási hullám bontakozott ki, számos diákvezető éveket töltött börtönben.
A megtorlás brutalitása az egész világot felháborította, a 34 éve történtek ma is tiltott témának számítanak Kínában.
