Brusznyai Árpád klasszika-filológust, középiskolai tanárt 66 éve, 1958. január 9-én végezték ki, amiért a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként részt vett az 1956. október 23-a utáni eseményekben – írja a Rubicon.
Tehetséges tudós és forradalmár
Brusznyai 1924-ben született egy Szenteshez közeli településen. Már a gimnazista korában látszott, hogy rendkívül okos, ráadásul a sportban is jeleskedett. Csonttuberkulózisa miatt azonban 18 éves korában kis híján teljesen lebénult. Később görög–magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett, és a klasszika-filológia ígéretes pálya elé néző tudósává vált. A fiatalember karrierjét azonban derékba törte a kommunista diktatúra, ugyanis az új hatalom nem nézte jó szemmel Brusznyai kispolgári származását, valamint azt sem, hogy apja csendőr, testvére pedig internált katolikus pap volt.
Brusznyai Árpádot az 1956. október 23-án kirobbanó forradalom után a megalakuló Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács elnökének választották. A szervezet vezetőjeként sikeresen fenntartotta a rendet és a közbiztonságot és gyakran személyes közbeavatkozásával csillapította le az ÁVH-sok elleni lincshangulatot.
Kegyetlen kivégzés
Miután a Vörös Hadsereg bevonult Veszprémbe, Brusznyai a Szovjetunióba hurcolták, ahonnan decemberben térhetett haza. Ennyivel azonban nem úszta meg: 1957 áprilisában letartóztatták, és egy koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Az ítélethirdetés után két héttel az MSZMP Veszprém megyei első titkára, Pap János levelet írt a Legfelsőbb Bíróság elnökének, amelyben arra kérte, módosítsák az ítéletet halálbüntetésre.
A kegyetlen ítélet meghozatalakor nem vették figyelembe, hogy Brusznyai mindent elkövetett a vérontás megakadályozásának érdekében, amellyel nemcsak a forradalmárok, hanem a kommunista pártot támogatók életeit is megmentette.
