Az elmúlt több mint ötszáz évet túlélő darabok rövidesen talán mind újra egy helyen lesznek – legalábbis virtuálisan.
kódex
A balesettől egyáltalán nem ijedt meg a másolást végző szerzetes, sőt, viccet csinált belőle.
Évszázados titokra derült fény.
A kutatók szerint kapcsolat van a középkori kézirat és egy Gyulafehérváron őrzött másik kódex között.
Az ezerkétszáz éve íródott evangéliumok gyönyörűen festett kódexlapokon maradtak fenn.
A Mátyás híres könyvtárát bemutató kötetet a lengyelek Magyarországnak akarták ajándékozni.
A lengyel kormánypárt képviselőinek javaslata nyomán felbecsülhetetlen érték kerülne Budapestre.
A XII. századi kötet díszmásolatát az Országos Széchenyi Könyvtár szakemberei hosszú hónapok munkájával készítették el.
Szalai Katalin huszonhét éve foglalkozik kódexírással. Okleveleket, címereket, családfákat fest a megrendelőknek, de megörökítette már a Belváros-Lipótváros krónikáját is. Az utolsó mohikán című sorozatunk újabb epizódja.
Hosszú évszázadokon át mindenki elhitte a messzi földről hazaért utazók nagyotmondó beszámolóit. Nem kellett volna.
Legalábbis az egyik legenda szerint – az azonban biztos, hogy története szorosan fűződik a kereszténységéhez, sőt, hosszú időn át ez volt a nagyböjt egyik legfontosabb étele.
Az ezeréves Exeter Könyv az irodalomtörténet fontos oszlopa, de fontosságát évszázadokon át nem ismerték fel.
Sőt, ánuszgőzös viccekre és selyemsutty-furulyázásra is maradt idejük!
Épp úgy, mint az unatkozó diákok, csak az ő füzeteik jó eséllyel nem élnek majd túl évszázadokat.
Igen, azokra a nyálkás, lassan kúszó állatokra gondolunk. Nem túl félelmetes, ugye?
A középkor végének legismertebb írása rejtette a legfelkavaróbb képet, amit a kor embere valaha is láthatott.
Az egész életét a könyvmásolásnak és Krisztusnak szentelő szerzetesnek is kellett a gyakorlás.
Egy új megoldás segítségével akár úgy is megismerhetjük egy kötet tartalmát, ha csak a borítóját látjuk.
Öt-hatszáz éves, színpompás kódexrajzok, ahogyan még sosem látta őket.
Az 1440 körül készült könyv egy nyitrai gimnáziumban vált volna a diákok martalékává, ha nem lép közbe egy társuk.
A művész egy 4 és 6 év közti poronty lehetett.
A jelenség oka nem teljesen ismert, de a péniszfa (!!) és az irreálisan hosszú pénisz például freskókon, kódexekben és fafaragásokon is felbukkan, ezzel pedig valószínűleg nem kevés apáca, szerzetes és olvasó arcára pírt hozva.
A nyelvészek által feltört kézirat egy 18. századi titkos társaság szertartásairól szól.
Varázskönyvről van szó, tudatos félrevezetésről, vagy valami egészen másról? A Voynich-kódex a nyelvészek minden erőfeszítésének ellenáll.
