A latin és magyar nyelvű, 1192-1195 között született Pray-kódex a magyar írásbeliség egyik legfontosabb emléke, hiszen ennek 136. számú levelén fedezték fel az első összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti beszéd és könyörgést.
Az első tudományos leírója, Pray György (1723-1801) nevét viselő munka egy liturgikus kódex, aminek jó részét egy könyörgésgyűjtemény (sacramentarium) foglalja el, de a misén kívüli szertartások, így a temetések, esküvők, illetve a templomi alapkőletételek során elhangzó szövegek is helyet kaptak benne.
A műből az OSZK munkatársai az elmúlt hónapokban előbb nagyfelbontású digitális fotókat készítettek, majd pergamenre, lúdtollal írt magyar és spanyol nyelvű ismertetőszöveget is rejtő díszmásolatot készítettek belőle, amit a magyar kormány az Eucharisztikus Kongresszus miatt Budapestre érkező Ferenc pápának ajándékoz majd – vette észre a HVG.
A timsós cserzésű, színezetlen kecskebőrrel borított, nyolc milliméter vastagságú bükkfatáblák által védett kódex rézveretei és csatjai korabeli minták alapján, kézi szerszámok segítségével készültek el, majd az ajándékot egy fekete bőrrel borított, bordó hernyóselyemmel bélelt dobozban helyezték el.
A munkák részleteit az OSZK honlapja írja le, ahol további fotók is láthatók az elkészült munkáról, illetve annak dobozáról.
