Kultúra

Árpád-házi hercegnő lehet egy vatikáni kódex titokzatos főszereplője

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
Évszázados titokra derült fény.

Több mint százéves tudományos vitára tett pontot Peter Schreiner, a bizánci kor szakértője, aki a magyarországi Anna hercegnővel azonosította a Vatikáni Könyvtár egyik kódexének mostanáig titokzatos főszereplőjét – írta a La Repubblica olasz napilap nyomán az MTI.

Az újság kulturális rovata hosszú cikkben számolt be a hírről, ami lerántotta a leplet a bizánci királylány titkáról: a mostanáig ismeretlen személyazonosságú és származású királylány a könyvtár egyik görög nyelvű, sokat kutatott kódexében tűnik fel, az 1272-re datált kézirat azonban csak annyit árul el, hogy

egy nyugati hercegnőről van szó, aki egy bizánci trónörökös felesége lett.

A kódexet a XVII. század folyamán egy vatikáni könyvtáros, Leone Allacci kezdte el tanulmányozni, majd 1901-ben a német Josef Strzygowski próblta újra bevezetni a köztudatba, de az azonosításig ő sem jutott el.

A rejtélyt végül most Peter Schreiner bizantinológus, a kor egyik legismertebb kutatója, a kölni egyetem professzora oldotta meg, aki a titokzatos hercegnő személyét és a kézirat keletkezésének pontos körülményeit is felfedte. A hercegnő szerinte nem más, mint

Anna, V. István lánya, aki 1272-ben érkezett Konstantinápolyba, hogy feleségül menjen az éppen császárrá vált II. Andronikoszhoz,

aki rövidesen újra felvirágoztatta a birodalmat.

A hét pergamenlevélből álló kézirattöredék tulajdonképpen egy középkori verses-képes album, amely részletes leírást ad a leánykérésről, a városba való érkezésről, illetve magáról a házassági szertartásról. Az anyag középpontjában maga a tizenhárom évesen megérkezett hercegnő szerepel, aki 1281 körül, jó eséllyel második gyermeke születésekor bekövetkezett haláláig a bizánci császárné címet viselte.

Az itt végiglapozható kódexben megőrzött vers, valamint annak illusztrációi az eredményről a római magyar kulturális intézetben, egy, a Vatikáni Könyvtárral közösen rendezett konferencián beszámoló tudós szerint nászajándékként készültek.

Az MTA Könyvtár és Információs Központ támogatásával idénre restaurált kézirat széleskörű tudományos bemutatása és feldolgozása egyébként 2024 folyamán jelenik majd meg a Vatikáni Könyvtár sorozatában, szerkesztői pedig Schriner mellet Németh András, a könyvtár görög kézirati kurátora és Vasiliki Tsamakda művészettörténész lesznek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik