A számok cáfolják a kormányt.
keresetek
Ismét két számjegyű keresetnövekedést mutat a statisztika.
A KSH újfajta statisztikája mostantól a NAV bevallási adataira támaszkodik.
Versenyképességi fordulat nélkül 2019-től megtorpanhat a szárnyalás.
2010 óta mintegy 1,4 ezer milliárd forinttal nőtt a top 100 összes együttes adózott jövedelme.
Nemhogy csökkent volna, tovább nőtt a bérszakadék Budapest és a legrosszabbul teljesítő észak-alföldi régió között.
Ódákat zengenek a bérnövekedésről, máshonnan nézve meg nincs csoda. Hol az igazság?
Már 330 ezer forint felett volt márciusban az átlagos bruttónk.
Megint két számjegyű növekedés volt a kereseteknél tavalyhoz képest.
A szakszervezet szerint 50-60 ezer forinttal kevesebb kereset jobban jellemzi a valós helyzetet.
A kötelező bérminimum emelése a maximum, amit a többség ki tudott passzírozni. De sok helyen ez sem ment.
Ez azt jelenti, hogy csaknem 14 százalékkal volt magasabb januárban a fizunk, mint egy évvel korábban.
Tovább nyílt a bérolló kicsik és nagyok között.
Másfélszer gyorsabban nőttek a lakásárak tavaly, mint a keresetek.
Hiába, hogy átlagban nettó 200 ezres a kereset, sokak számára ez csak vágyálom továbbra is.
Egyelőre kevés jele látszik annak, hogy faragnánk le a hátrányunkat.
13 százalékkal nőtt a keresetünk őszre az előző évhez képest.
A multikat vaskos támogatással édesgetik, a kisvállalkozásoknak anélkül kellene versenyezniük. Közben az osztrák átlagfizetés harmada sincs az itthoni átlagbér.
Remekül megélnek abból, amit keresnek. És egyre többen vannak.
Rendesen eltorzítja a bérstatisztikát Budapest.
Majdnem 15 százalékkal többet kerestünk tavalyhoz képest. Nettóban is 200 ezer forint fölé kerültünk.
Ahogy arra számítani lehetett, a minimálbér és bérminimum jelentős emelése jól felhúzta az átlagot is.
Nemzetközi összehasonlításban is jelentősen nőnek a hazai bérek 2017-ben.
Aki jól akar keresni, annak a lakóhelyét is jól kell megválasztania.
