Gazdaság

60 ezer forinttal kevesebbet kereshettünk, mint amennyit a hivatalos statisztika mutat

Miközben a koronavírus-válság miatt komplett ágazatok nullázódtak le, rengeteg embernek csökkentették a  munkaidejét és a bérét, a Központi Statisztikai Hivatal rendületlenül a keresetek két számjegyű növekedését jelzi. Legutóbb bruttó 400 ezer forint feletti átlagkeresetekről és 10 százalék feletti bérnövekedésről számolt be a hivatal. Az történt, hogy a módszertant nem igazították hozzá a vírus okozta munkaerőpiaci változásokhoz, ezért nem látszik a hivatalos adatokból, mi történt valójában a keresetekkel. Megkíséreltük kideríteni.

Százezrek keresete nem látszik a statisztikában

A KSH legfrissebb, szeptemberi jelentése szerint júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 401 800 forint volt. Két elem is van ebben a mondatban, ami kétségessé teszi, hogy a gyorstájékoztatóban megjelenő adatok valós képet mutatnak:

  • csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások kereseti adatait ismertetik,
  • és csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetét tárják elénk.

Ez azt jelenti, hogy a kisebb, jellemzően minimálbéren foglalkoztató, azaz az átlagkeresetet lejjebb húzó vállalkozások kereseti adatai hiányoznak. De a részmunkaidősöket is figyelmen kívül hagyják az átlagszámításnál, pedig most különösen érdekes lenne látni, hogy a koronavírus miatt csökkentett munkaidőbe kényszerülők tömegeinek keresete hogyan változott.

Az öt fő alatti foglalkoztatókról a KSH oldalán egyáltalán nem található adat, ezért becslésekre kell hagyatkoznunk. Ha azt nézzük, hogy a foglalkoztatottak összlétszáma 4,49–4,36 millió között mozgott az idei év első hét hónapjában, és mellétesszük, hogy 2,81–2,51 millió teljes munkaidejű foglalkoztatott adatait tartalmazza a kereseti gyorsjelentés, akkor sejthető, milyen sokan hiányoznak belőle. Még akkor is, ha almát a körtéhez hasonlítunk, mert a kereseti statisztikában az adóhatósági és államkincstári létszámadatok vannak, a foglalkoztatotti statisztika pedig reprezentatív lekérdezésen alapul, és az számít foglalkoztatottnak, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg – betegség, szabadság – miatt volt távol.

A GKI-tól kapott, a NAV adatai alapján készült 2018-as összesítés szerint a vállalkozásoknál 2,105 millió foglalkoztatott volt, ebből az 5 fő alatti foglalkoztatóknál csaknem 457 ezer. Utóbbi csoport, vagyis

a vállalkozásoknál foglalkoztatottak majdnem negyedének kereseti adatai tehát egyáltalán nem szerepelnek a statisztikákban.

Ennyivel mindenképpen torzít az adatközlés, és bár le lehet belőle vonni következtetéseket, Udvardi Attila, a GKI igazgatója szerint csak fenntartásokkal, és a tisztánlátás érdekében minden létező adatot közölni kellene.

Megzuhant a teljes, emelkedett a részmunkaidősök száma

A részmunkaidősökről vannak adatok, igaz, róluk és a teljes munkaidősökről is csak az 5 fő feletti vállalkozásoknál. A tájékoztatási adatbázisból kiderül, hogy idén január és július között jelentősen, több mint 236 ezer fővel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. Sőt, ha a legjobb hónapnak számító februárt vesszük kiindulásnak, és a legrosszabbnak számító júniushoz hasonlítjuk, akkor több mint 316 ezer fős mínusz látszik. Közben jelentősen nőtt a részmunkaidőben dolgozóké: a legalább havi 60 órában foglalkoztatottak tábora a januári 327 ezerről júliusra 460 ezerre emelkedett.

Ez azonban nem kompenzálta a teljes munkaidős állomány fogyását, például január-júniusban összességében 140 ezerrel kevesebben dolgoztak teljes vagy részmunkaidőben az öt fő feletti foglalkoztatóknál.

Júniusban 130 ezerrel volt kevesebb a teljes és részmunkaidős foglalkoztatottak száma az öt fő feletti vállalkozásoknál, mint januárban, igaz, júliusra már csak 82 ezerrel. A GKI igazgatója szerint e mögött a belföldi turizmus részleges beindulása, illetve a szezonális munkák hatása állhat.

A részmunkaidősöknél sem csökkentek a keresetek

Miközben tehát 236-316 ezerrel kevesebb ember adatai jelentek meg teljes munkaidős címszó alatt a gyorsjelentésben, nem csökkentek az átlagkeresetek. A kigyűjtött adatok alapján azonban a részmunkaidősöknél sem igen volt visszaesés.

Udvardi Attila úgy véli, ennek az lehet az oka, hogy sok embert tettek át részmunkaidőbe április-májusban, a járvány miatt, és az ő részmunkaidős keresetük felhúzhatta az átlagot.

Összességében mégis kevesebb pénzt vittek haza a dolgozók

Megnéztük azt is, mennyi pénzt vittek haza összesen az öt fő feletti foglalkoztatóknál dolgozók (keresettömeg), a teljes és a részmunkaidősök összesen. Jól látszik, hogy kevesebbet, mint korábban. Márciusban a teljes munkaidősöknek bruttó 1113 milliárd forint jutott, májusban viszont 110 milliárd forinttal kevesebb, miközben majdnem 263 ezerrel csökkent a létszámuk. A részmunkaidősöknél ugyanebben az időszakban mindössze 176 ezerrel lettek többen, és bruttó 30 milliárd forinttal kerestek többet. Vagyis

két hónap alatt összességében 80 milliárd forinttal lett kevesebb a bruttó keresettömeg.

Udvardi Attila ilyen mértékű keresettömeg-csökkenést az előző válság idején, 2009-ben, illetve legutóbb 2012-ben tapasztalt. Úgy véli, ennél is beszédesebb lesz a július utáni időszak, amikor azok a cégek is kifogyhatnak a tartalékaikból, amelyeknek addig kitartott. Sokan kommunikálták azt, hogy V alakú felpattanás lesz a gazdaságban, emiatt számos cég tarthatta meg az embereit, kivárva a gyorsnak ígért kilábalást. A nyár valamennyit vissza is hozott, de legalábbis mérsékelte a visszaesés dinamikáját, mostanra viszont már vannak kétségek a gyors felpattanással kapcsolatban, főleg mert beköszöntött a vírus második hulláma. Kérdés, mi lesz ősszel, mit lépnek a kiváró cégek, illetve hogy januárban mennyi béremelés fér bele. A GKI 5 százalékos bruttó keresetemelkedést prognosztizál 2021-re (az 5 fő alatti cégek nélkül).

A mikrovállalkozások nélkül is jóval kevesebb az átlag

Ha az átlagkereseteket nézzük, akkor júliusban a teljes munkaidőre kimutatott 401 800 forint helyett a részmunkaidős kereseteket is figyelembe véve már csak bruttó 363 729 forint jön ki.

A valóságos átlag ennél is kisebb lehet, hiszen ebben nincs benne a mikrovállalkozásnál foglalkoztatott több mint 450 ezer ember keresete.

A GKI 12-15 százalékkal kisebb átlagkeresetet becsült

Abban egyébként nincs semmi újdonság, hogy a gyorsjelentésben csak a teljes munkaidősök adatai szerepelnek. De mivel 2019-től a havi létszám- és keresetinformációk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett járulékbevallásából, illetve a Központosított Illetményszámfejtő Rendszert alkalmazó költségvetési szervezeteknél a Magyar Államkincstártól átvett adatokból származnak, ezek az adatok is benne lehetnének a gyorstájékoztatókban.

A GKI becslése szerint akár 50 százalékos különbség is lehet a jelenleg a statisztikában szereplő foglalkoztatottak (vagyis az 5 fő feletti vállalkozásoknál, teljes munkaidőben dolgozók) és a kimaradók (5 fő alatti foglalkoztatók alkalmazottai és részmunkaidősök) keresete között. A teljes átlagkereseti adat így pedig 12-15 százalékkal is kisebb lehet a kimutatottnál.

Ha a 15 százalékot vesszük, akkor júliusban nem 401 800 forint, hanem 60 ezer forinttal kevesebb, 341 530 forint lehetett az átlagkereset.

A KSH korábban azt ígérte, hogy az öt fő alatti munkáltatók kereseti adatait is közölni fogja, de ez azóta sem történt meg, és hogy mikorra várható, arra a kérdésünkre nem válaszoltak. Vannak arra utaló jelek, hogy a koronavírus második hulláma miatt ismét megreccsenhet a munkaerőpiac. A KSH-tól kapott tájékoztatás alapján terveznek olyan elemzést is, amiből látszani fog a vírus hatása is.

Kiemelt kép: Mónus Márton /MTI

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.