iq

Úgy tűnik, bizonyos körülmények között az alacsonyabb IQ-szint megnehezíti a beszéd felismerését.

A brit Joseph Harris-Birtill még nincs hároméves, de már könyveket olvas.

Az első középiskolai év döntő pont lehet az alkoholfogyasztásunkat illetően.

Megelőzte ezzel Einsteint, Stephen Hawkingot is.

Az embereknek mindössze két százaléka képes rá.

Reméli, intelligenciája segíti majd a világot, ha felnő.

Átlag alatt nem is érdemes próbálkozni nála, nincs az a jóképűség, ami változtatna a szabályán.

Nem alaptalanul gondolja.

Gyerekkorban extra figyelemmel és segítséggel lehet ellensúlyozni a hátrányt.

A Stanford-Binet-tesztet 99,7 százalékos eredménnyel végezte el.

Nem tűnik olyan fontosnak, pedig óriási jelentősége van.

Igen, jól olvastad. Az eredmény meglepő.

Inkább az IQ-ját kellett volna használnia.

A rendszer egy intelligencia-teszten jobban teljesített, mint a felnőtt amerikaiak többsége.

Minden a gyerekneveléssel kezdődik. A büntetés és a napi négyszáz NEM tiltószó pedig nem szolgálja az érzelmi intelligencia fejlődését.

Átadták az „Év intelligens vállalata” díjakat, az elismerésben ezúttal négy céget is részesített a hazai Mensa.

Azok az idősek, akik rendszeresen használják a technológiai eszközöket, tovább megtarthatják a szellemi frissességüket.

Tízévente átlagosan három pontot emelkedik az IQ-nk. Kérdés, hogy meddig lehet ezt tartani. 

Egy hosszú távú kutatás eredményei szerint minél tovább szoptatnak egy csecsemőt, annál magasabb lesz IQ-ja. 

Jessica Steinhauser jelenleg üzletasszony, és a világ legintelligensebb embereit gyűjtő MENSA szervezet tagja, 156-os IQ-val.

A londoni kisfiú egyéves kora óta folyékonyan olvas, száz szót tud lebetűzni. Ismeri a periódusos rendszer egyes elemeit és a Naprendszer bolygóit, valamint kirakott egy olyan világtérkép-puzzle-t is, amely felnőtteknek készült.

A lány két nyelven beszél, IQ-ja magasabb, mint a XX. század egyik legnagyobb tudósának.