Tudomány
iq-teszt (Array)

Nem csak úgy érzed, tényleg sokkal okosabb vagy, mint a nagyszüleid

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2015. 06. 02. 13:54

Tízévente átlagosan három pontot emelkedik az IQ-nk. Kérdés, hogy meddig lehet ezt tartani.

Korábban a témában:

Az intelligenciahányados emelkedését kutatták a világ lakossága körében osztrák kutatók, az első ilyen jellegű, több mint egy évszázadot felölelő tanulmányukban a szakemberek igazolták, hogy az IQ-teszteken elért pontszámok folyamatosan emelkedtek, tíz év alatt átlagosan három pontot.

Ez a növekedés azonban nem feltétlenül a megismerési képességek gyarapodására vezethető vissza, és észrevehetően lefékeződött a közelmúltban, írják a Bécsi Egyetem szakemberei a Perpectives on Pscychological Science című tudományos folyóirat májusi számában közzétett tanulmányukban, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy valóban egyre intelligensebb lesz-e az ember, és a jövőben nőhet-e még tovább az intelligenciaszint.

1984-ben az Egyesült Államok lakossága körében tanulmányozták először az intelligenciaszint emelkedését, és kimutatták az IQ-teszteken elért átlagpontszámok folyamatos emelkedését. A Flynn-hatásnak elnevezett jelenség – nevét felfedezőjéről James R. Flynn politológusról kapta – azóta is foglakoztatja a tudóstársadalmat, különösen az emelkedés mértéke és okai. Már akkor kimutatták, hogy az emelkedés mértéke évtizedenként nagyjából hárompontnyi.

A bécsi kutatók világméretű kutatásukban, amely 31 ország mintegy négymillió lakosának adataira épült, szintén kimutatták, hogy 1909 és 2013 között évtizedenként átlag három ponttal növekedett az intelligenciahányados.

A gondolkodás és a tudás folyamatos javulásának okai között a kutatók a jobb minőségű táplálékot, a higiéniát, a jobb orvosi ellátást – különösen kisgyermekkorban – éppúgy megnevezték, mint az oktatás minőségének javulását.

A szakemberek megnézték azt, hogy az IQ-teszteken napjainkban elért átlag 100 pontos eredmény milyen eredménynek felelhetett meg a múltban, mennyire volt egyenletes a növekedés. Kimutatták, hogy az IQ növekedése az 1920-as, 30-as években viszonylag magas volt, a második világháború idején azonban Európában jóval kisebb. A háború után a teszteredmények ismét javultak, ám az utóbbi 30-40 évben a tesztgörbék ellaposodtak.

Ez arra utal, hogy a jobb táplálkozás és iskolázottság már nem lehet a növekedés rugója. Az egyre fokozódó specializálódás vissza is üthet: egyes területeken az emberek jobbak lesznek, ám más területeken a fejlődés elmarad – ami negatív hatással lehet az IQ-tesztek eredményeire – vélik a szakemberek.

A közelmúltat illetően ismét emelkedést mutattak ki. A Flynn-hatáshoz való visszatérést leginkább Finnországban és Dániában tapasztalták, és egyfajta stagnálást figyeltek meg Norvégiában és Svédországban.

Jövőbeni kutatásaikban arra akarnak fényt deríteni, hogy az intelligenciahányados növekedése befejeződhet-e, esetleg megfordulhat-e a Flynn-hatás.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.