A tudósok végre rájöttek, hogy mitől igaz, hogy "ép testben ép lélek".
intelligencia
Angol kutatók fedezték fel, hogy beindítja az agyat a fűszernövény jellegzetes szagát adó egyik anyag.
A svéd kutatók mesterséges intelligenciája a matematika és a pszichológia keveréke.
Japánban a tudósok egy sárgaiszap-penésszel kísérleteznek Petri-csészében. Szerintük a penész okosabb lehet a mechanikusan létrehozott számítógépes hálózatoknál.
Állítólag sokkal nyitottabbak az új élményekre és nem ijednek meg a tiltott szerektől sem.
A tinédzsereknél az intelligenciahányados akár meg is lódulhat, de akad olyan eset, hogy alig növekszik vagy éppen lecsökken.
Az okos új-kaledón fekete madarak a tükröt használták fel ennivalójuk felkutatására.
Ne essünk azért túlzásba, de ahhoz képest ügyesen iszik a csapból a cica, hogy az eszközhasználat elsősorban a főemlősök, és a madarak sajátja.
Matematikai képességeik megegyeznek a majmokéval.
Az intelligencia kifejlődésében sok gén játszik szerepet, de a tudósok továbbra sem tudják pontosan meghatározni, hogy melyek azok.
Egy új kutatás megpróbálta összekötni a böngészőhasználatot a felhasználók átlagos IQ-jával - az eredmények nem kedveznek a Microsoft rajongóinak.
A Kaliforniai Technológiai Intézet tudósai jelentős lépést tettek a mesterséges intelligencia teremtésének irányába, de nem egy robotban, egy chipben, hanem egy kémcsőben.
Saffron Pledger az egyik legfiatalabb a világon, aki csatlakozhat a Mensához, a legintelligensebb embereket összefogó nemzetközi szervezethez.
Az intelligenciatesztek legalább annyira mérik a motivációt, mint a mentális képességeket.
A Villalakók által kitöltött intelligenciateszt felkerült az internetre, így bárki összemérheti velük a tudását.
Az ember legjobb barátja nagyobb fokú intelligenciára tett szert az évmilliók során, mint a nála jóval kevésbé társasági macska.
A varjak képesek különbséget tenni nők és férfiak fényképei között.
Amerikai kutatók arról számoltak be, hogy első ízben sikerült megtanítaniuk egy robotot hazudni.
Manapság már egyre több szóból értenek a számítógépek.
Akár Super Mariót is játszhatnának a számítógép-felhasználók a kognitív játékok helyett, brit kutatók eredménye szerint ugyanis ezek a játékok semmivel sem tesznek okosabbá. A BBC egyik műsorának 8600 résztvevőjének eredményeit hasonlították össze egy kifejezetten információszerzés céljából netező csoporttal. A BBC „tudós csoportja” heti háromszor töltött tíz percet az eszesítő játékokkal, eredményeik mégsem múlták felül, sőt [...]
