Tudomány

Intelligenssé teszik a nyálkát

24.hu
24.hu

2011. 12. 28. 08:14

Japánban a tudósok egy sárgaiszap-penésszel kísérleteznek Petri-csészében. Szerintük a penész okosabb lehet a mechanikusan létrehozott számítógépes hálózatoknál.

Nakagaki Tosijuki a Hakodate Future Egyetem professzora egy Petri-csészében szervezi újra az amőbaszerű sárgaiszap-penész a Physarum polycephalum sejtjeit, hogy megtanítsa a szervezetet eljutni egy labirintusban a táplálékforrásáig.

Erre azért van szükség, mert a sejtek úgy tűnik, egyfajta információfeldolgozó képességgel bírnak, mely lehetővé teszi számukra, hogy optimális útvonalhoz jussanak növekedésükkor, hogy elkerüljék a fényt, mely károsíthatja őket, de megtalálják az élelmiszert, amit el kell fogyasztaniuk.

Nakagaki szerint nem az ember az egyetlen élőlény, aki információfeldolgozó képességgel bír. Az ilyen egyszerű teremtmények is képesek megoldani bizonyos fajta nehéz rejtvényeket.

Nakagaki Tosijuki az iszappenész-útvesztőkkel:

Tosijuko Nakagaki (tosijuki nakagaki)

Fotó: PhysOrg

A professzor úgy gondolja: “Ha azt szeretnénk, hogy fény derüljön az intelligencia és az élet titkaira, könnyebben használhatunk kísérletezésre ilyen egyszerű lényeket.”

A nyálkakísérletek első ránézésre értelmetlennek és feleslegesnek tűnnek – nem igazán egyértelmű, mit is akar pontosabban a labirintusban irányítható nyálkákkal -, ezért a tudóst 2008-ban már Ig Nobellel – anti-Nobel-díjjal -jutalmazták.

Egy másik japán kutató Tero Atszusi a Nyugat-Japán Kjusu Egyetemről úgy gondolja, a nyálkakísérletek nem viccesek, hanem az ember intelligenciamechanizmusának gyökereiig nyúlnak vissza. Ráadásul a nyálkaformákkal ügyesebben hozhatnak létre hálózatokat, mint bármely fejlettebb technológiával, amely jelenleg létezik. A nyálkáknak ugyanis nincs szükségük bonyolult számításokra ahhoz, hogy a legjobb útvonalat járják körül.

Ráadásul a nyálkák már több száz millió éves múltra tekintenek vissza, és tökéletesen rugalmasan tudják magukat igazítani a környezeti változásokhoz. Inaktívvá válhatnak különböző “stresszhatásokra” is, mint hőmérséklet, páratartalom változás. Könnyen emlékeznek, ami szintén hatékonnyá teszi őket egy intelligens hálózat felépítésére.

Aono Masashi a Riken Kutatóintézet tudósa szerint projektjük fő célja megvizsgálni és összehasonlítani az emberi agy és az iszappenész-intelligencia működését. Aono számára az nyálkaformák egy külön kis világot mutatnak meg. Szerinte egészen elképesztő ahogy ezek a teremtmények nem rendelkeznek központi idegrendszerrel, mégis képesek intelligens hálózatok létrehozására. Akár egy robotot is irányítani tudnak.

Hogy mennyire sikerül sejtprogramozással fejleszteni Japánban a nyálkafélék intelligenciáját, ez még természetesen a jövő kérdése, de kíváncsian várjuk a sárga Physarum polycephalum amőbaféle után rajongó tudósok kísérleteinek eredményeit.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

English teacher explaining the lesson on the blackboard
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.