A Hungaroringen rendezett első futam előtt kevesen gondolták, hogy a fejlett világ legjövedelmezőbb autós parádéja, a Forma 1 veszteséges is lehet a rendezőknek. Pedig a mogyoródi pályát több mint tízéves története során végig állami segítséggel, igaz, reálértékben egyre szerényebb állami támogatással tartják fenn. A költségvetési kassza azonban – mintegy 800-900 millió forintos adóbevétellel – még [...]
Hetilap: Lapszámok
Millecentenárium – a szót, amelyet egyik várospolitikusunk korábban még kimondani sem tudott, ma már szinte mindenki ismeri. De vajon lesz-e ugyanolyan kisugárzása a honfoglalás ezeregyszázadik évfordulójának, mint az ezerévesnek, 1896-os megemlékezésnek volt. A sokszor felvetődött kérdésre válaszolva ma már elmondhatjuk, valószínűleg nem. Nem lesz expo, s nem lesznek nagyszabású épületátadások sem. Úgy tűnik, most nincs [...]
(Figyelő 1996/27.) Komoly hiányérzet fogott el, amikor a jövedéki termékek forgalmazásának s forgalmazásuk utáni adózásának hatósági tapasztalatairól szóló cikket elolvastam. Épp az Önök lapja tette szóvá korábban, hogy az illetékes hatóságok nem mutatkoztak túl következetesnek az ilyen típusú köztartozások behajtásában. A nyilvánosság számára hozzáférhető az a jelentés, amit az Állami Számvevőszék készített a Vám- és [...]
Egy valamirevaló vásár megszervezése, mondják, olyan, mint a repülőgép elindulása. Van egy pont, amely után már nem szabad behúzni a féket, s a gépet akkor is a levegőbe kell emelni, ha a pilóta inkább leszállna. A vásárszervezők szerint ugyanez a szabály érvényesül a nemzetközi kiállítások esetében is: egy bizonyos határon túl akkor sem lehet lemondani [...]
1995-1999. 1995. Infrastruktúra 150 41 Gazdaságfejlesztés 142 21 Oktatás és képzés 45 16 Csatlakozás EU-programokhoz 30 – Integrációs felkészülés támogatása 28 3 Államháztartási reform, szociális szektor fejlesztése 25 2 Szakértői segítségnyújtás és tartalékalap 5 2 Összesen 425 85
A közvélemény előtt kevéssé ismert, hogy az unió végrehajtó szerve, a Bizottság a PHARE segélynek is “csupán” a végrehajtására hivatott. Az ötlet, tudniillik, hogy a közép- és kelet-európai országok átalakulásában a Nyugatnak gazdasági szerepet is vállalnia kell, a hét legfejlettebb állam (G7) 1989. júliusi csúcsértekezletén fogalmazódott meg. Az OECD aztán magáévá tette az elképzelést, a [...]
AUGUSZTUS 1. A gödöllői Királyi Kastély múzeumának megnyitása 3. Magyar Reformátusok Világtalálkozója. A rendezvénysorozat szeptember elsejéig zajlik Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten és Sárospatakon 16-23. Budapest több helyszínén rendezik meg a Finnugor Népek II. Világkongresszusát 17-20. A főváros millecentenáriumi fesztivál eredetileg tervezett helyszíne a Duna-part 19. Magyarország története István királytól a millenniumig – ezzel a címmel nyit [...]
(Figyelő 1996/28.) Egészségügyi intézmény egyik vezetőjeként említem meg, hogy a közbeszerzések első pályázatain túlesve több a kedvező, mint a kedvezőtlen tapasztalatunk. Az mindenképpen óriási eredmény, hogy a megrendelőkről, a vásárlókról, tehát rólunk nem terjenghetnek tovább rosszindulatú, megalapozatlan korrupciós suttogások. Ismert viszont az a kritika, miszerint a közbeszerzési pályázatok értékelése alkalmával általánosságban hajlanak a külföldi kereskedőtől [...]
Elmúltak a “régi szép idők”: gazdasági élet szereplőinek ma alapvetően más eszközöket kell használniuk ahhoz, hogy külföldön biztosítsák piaci jelenlétüket. A kiállításokon való részvétel és megmérettetés elkerülhetetlen egy vállalat számára. Egy évtizede a KGST még szinte tálcán kínálta a külpiaci kapcsolatokat, az üzletkötés sokkal egyszerűbb és olcsóbb feladat volt, mint manapság. A két fél ab [...]
“A” “B” “C” GDP: 1996-ban 1, 1997-ben 2-3, majd 1998-tól 4-5 százalékkal, évi átlagban mintegy 3,5 növekszik. Évi átlagban körülbelül 2 százalékkal növekszik. A mai színvonal körül ingadozik. Beruházások: 1997-től évente átlagosan 10 százalékkal nőnek. Évente átlagosan 6 százalékkal nőnek. Nem bővülnek. Infláció: 1996-ban 24-25 százalék, majd fokozatosan mérséklődve az időszak végére 10 százalék alá [...]
Segélyről jót vagy semmit. Gyakran hallani hasonló kicsengésű véleményeket az európai uniós (EU) PHARE-támogatásokat fogadó hazai minisztériumokban. A magyar illetékesek nem mindig elégedettek az unió régiónkba irányuló segélyével: általában a megvalósításig tartó hosszú átfutási időt, néha a program tartalmát kritizálják. A burkolt ellenvetéseket Brüsszel azzal hárítja el, hogy a támogatás konkrét felhasználásáról a szerződő felek [...]
A magyarországi égetettszesz-forgalomban mintegy egymillió kartont (10-15 milliárd forintot) tesz ki az import, ha ideszámítjuk azt a 500 ezer kartonnyi italt is, amelyet importált alapanyagokból Magyarországon állítanak elő. Az importőrök egyik csoportjába azok a hazai tulajdonban, többnyire magánkézben lévő, főleg kisebb vállalkozások tartoznak, amelyek igyekeznek olcsón beszerezni az árut, számukra általában nem a márka a [...]
Elapadni látszik az Oroszország felé tartó magyar vodkafolyam. Az évek óta meredeken növekedő és tavaly minden korábbit túlszárnyaló keleti szeszesital-exportot idén mintha elvágták volna. Ha nem történik változás, nehéz helyzetbe kerülhetnek a hazai gyártók, akik a beszűkült belföldi eladásokat eddig a kivitellel pótolhatták. Nőhet a harc a belpiaci pozíciókért, és ebbe beszállhatnak az eddig szinte [...]
Idén január elsejétől a csomagolásra vonatkozó hazai szabályozások, előírások jelentősen megváltoztak, miután hatályba lépett az új élelmiszertörvény és a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó törvény. Az élelmiszertörvény, annak végrehajtási rendeletei és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai az európai jogharmonizáció keretében készültek, és a fogyasztók érdekeit védik. A bennük megjelenő kötelezettségek mindegyike konform az egységes európai szabályokkal, és így [...]
Ha a külföldiek számára történő részvényértékesítések nem képesek elsöprő privatizációt produkálni, legalábbis nem gyorsan, akkor mi képes? Néhány magáncég az állami vállalatok tengerében nem jelentette azt a döntő áttörést az állami tulajdonú vállalatok körében, amire szükség volt. Akkor hát hogyan lehet megteremteni a magáncégek “kritikus tömegét”? A lakosság széles körének történő osztogatás volt az akkor [...]
A kilencvenes évek közepére az állami vagyon jó részét – az országok többségében több mint 50 százalékát – magánkézbe adták Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Kirgíziában, Moldáviában, Szlovéniában, a Balti államokban és Oroszországban. Az új tulajdonosok köre és az alkalmazott privatizációs módszerek azonban országonként lényegesen eltérőek. Az átmeneti gazdaságokban immár hét éve minden idők legnagyobb [...]
A tőkefedezeti nyugdíj(al)rendszer tervei végletesen megosztják a nyugdíjreform előkészítésében résztvevő vitapartnereket. A szakértő és politikus szerző javaslatot tesznek az új intézményrendszer garanciáira is, ezzel igyekezvén alátámasztani: a tőkefedezeti rendszer biztonsággal működhet Magyarországon. A tőkefedezeti alrendszer intézményeivel szemben két alapkövetelményt kell támasztanunk: szolgálják a biztonságot és a minél magasabb hozam elérését. Biztonságon egyrészt azt értjük, hogy [...]
Miközben a lengyelek addig tétováztak és veszekedtek, amíg elpárolgott a reformkormányok politikai lehetősége, Lewandowski privatizációs miniszter és utódai (a londoni Warburg befektető ház segítségével) egyre bonyolultabb osztogatási sémákat dolgoztak ki. A csehekkel tudatos ellentétben, akik a piac spontaneitására támaszkodtak, a lengyel terv az volt, hogy a kisbefektetőknek kanalanként adagolják az államilag szponzorált, valójában az állam [...]
Düsseldorfban háromévenként rendezik meg az Interpack csomagolási szakkiállítást, amelyet a szakmabeliek méretei miatt – idén májusban 44 országból 2300 kiállító érkezett – “csomagolási világkiállításnak” is neveznek. Az idei újdonságok közül néhány: a csomagolási jelölések készítésére számos lézeres eszközt fejlesztettek ki (Willett, Domino, Lumonics cégek), amelyek a csomagolóanyagok felszínébe “égetik” a jelzést. A jelölések információtartalma akár [...]
A kelet-európai országokban zajló – a gazdaságok szerkezeti átalakításához elismerten szükséges – privatizáció egyik legnagyobb kérdése volt, hogy az állami vagyont elsősorban külföldi befektetőknek vagy a vállalatok alkalmazottainak és vezetőinek adják el. A részvények értékesítése nagybefektetők vagy ha tetszik szakmai befektetők számára számos előnnyel kecsegtetett, így többek között a kiürült államkasszák feltöltésének lehetőségével. Más kérdés, [...]
1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről A földművelésügyi miniszter, a népjóléti miniszter, valamint az ipari és kereskedelmi miniszter 1/1996. (I. 9.)FM-NM-IKM együttes rendelete az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról A földművelésügyi miniszter 40/1995. (XI. 16.) FM rendelete a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-75/106 számú előírása: Egyes élelmiszerek egyedi fogyasztói csomagolására megengedett [...]
A privatizáció divatba hozója az angol miniszterelnök Margaret Thatcher volt, aki elsőként – és nem is kis – sikerrel nagy állami cégek részvényeit értékesítette magánbefektetőknek. Ezzel nemcsak egy régóta érlelődő problémát oldott meg, de a másodlagos piacon remélhető árnál lényegesen olcsóbb bevételeket szerzett a forráshiánnyal küszködő állami költségvetésnek. Nem beszélve az akció politika sikeréről, amennyiben [...]
A készülő, új pénzintézeti formáról szóló tervezetek összefoglalójaként talán nem is kell többet megörökíteni a jövendőnek, mint amit a lapban közöltek. Az azonban az Önök cikkéből is hiányoltam, hogy világosan megkérdezzék az illetékes minisztériumi vezetőket: hogyan fordulhatott elő, hogy az idén tavaszig jószerével csak az asztalfiókban hevertek a témáról szól előkészítő szakértői anyagok? Tudomásom szerint [...]
Engedjék meg, hogy nagyon röviden reagáljunk 1996. július 4-i számukban megjelent PHARE play című cikkükre. Biztosak vagyunk benne, hogy Önök is tudják, hogy a tanácsadó szerepe fontos, de korlátozott, semmi esetre sem foglalja magában a tulajdonos döntésének jóváhagyását. Az MHB privatizációja esetében sincs szükség a tanácsadó, ez esetben a BZW, egyetértésére a privatizációs stratégia kiválasztásában. [...]
