Millecentenárium – a szót, amelyet egyik várospolitikusunk korábban még kimondani sem tudott, ma már szinte mindenki ismeri. De vajon lesz-e ugyanolyan kisugárzása a honfoglalás ezeregyszázadik évfordulójának, mint az ezerévesnek, 1896-os megemlékezésnek volt. A sokszor felvetődött kérdésre válaszolva ma már elmondhatjuk, valószínűleg nem. Nem lesz expo, s nem lesznek nagyszabású épületátadások sem. Úgy tűnik, most nincs szükség megmaradásunk, fennmaradásunk hirdetésére a Kárpát-medencében, mint a múlt század végén, vagy mint azt az 1990-es évek elején hitték. 1896-ban egy gazdaságilag fejlődő, ám politikailag kudarcra ítélt monarchia részeként mutathattuk meg a világnak eredményeinket. Az ezredforduló előtt viszont magunknak bizonyíthatjuk: gigantikus állami nagyberuházások, avatási ceremóniák nélkül is tudunk ünnepelni.
Ha valaki úgy gondolná, hogy önmagában nem érdemel ekkora felhajtást a millecentenárium, hadd emlékeztessünk arra, hogy milyen évfordulókról illett volna egyébként is emlékeznünk ebben az évben. Százéves például a Mezőgazdasági Múzeum, a Tungsram, millenniuma van a magyar oktatásnak, hiszen ezer éve alapították a pannonhalmi kolostort. Nyolcszáz éves a magyar orvosképzés – erre Pécsett emlékeznek majd. Idén 200 éves a Georgikon, a képzőművészek pedig a nagybányai iskola centenáriumát ünnepelhetik. (A Magyar Nemzeti Galériában október 20-áig tekinthető meg a művésztelepről szóló kiállítás). A Közlekedési Múzeum és a MÁV rendezvényei a 150 éves vasútra hívják fel a figyelmet – magának a múzeumnak az első száz évéről konferenciát is rendeznek -, a Tiszát pedig a vasút megindulásának évében, 1846-ban szabályozták. Budapesten a kisföldalatti ünnepli századik születésnapját. Ugyancsak százéves a millenniumi földalattihoz hasonlóan nemrég felújított Vígszínház. Az Iparművészeti Múzeum száztíz éves, ezt az épület idei külső tisztítása kapcsán is érdemes megemlíteni. S ezek csak a legfontosabb évfordulók.
Az idei millecentenáriumi ünnepségeknek kétség kívül akad, illetve akadt néhány látványos eleme. Ezek közé sorolható a hét vezér szoborcsoportjának felújítása, majd újraavatása. A rekonstrukció ötvenmillió forintos költségeit a fővárosi önkormányzat és a honfoglalás 1100. évfordulójának emlékbizottsága vállalta magára. A főváros ezenkívül egy pályázaton mintegy nyolcvanmillió forintot osztott szét az idegenforgalmi alapból budapesti programok támogatására.
Az emlékbizottság jóváhagyása alapján finanszírozzák a millecentenáriumhoz fűződő kiemelt állami ünnepségeket. A honfoglalási ünnepségsorozat koordinálása az emlékbizottság titkárságának feladata. (A titkárság a Művelődési és Közoktatási Minisztérium határozott időre létrejött szervezeti egysége.) Szerafin Ernőné főtanácsos, a titkárság gazdasági és pénzügyeinek intézője elmondta: elsősorban a millecentenáriumi évfordulóhoz kapcsolódó marketingtevékenység lebonyolításában jó együttműködés alakult ki a Magyar Turisztikai Szolgálattal. A szolgálat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) megbízásából többek között a 96 Magyarország! című rendezvénysorozattal összefüggő feladatokat is ellátja.
Már tavaly megkezdődött számos rendezvény támogatása – mondta a főtanácsos. Az 1995-ös pályázat során 222,5 millió forintot osztott szét a zsűri 395 jelentkező között. (Összesen egyébként 1240-en pályáztak.) Idén az események felgyorsulása és az idő rövidsége miatt – a tanácsadó testületként működő operatív bizottság állásfoglalása alapján – pályáztatás helyett a művelődési miniszter dönt a támogatások odaítéléséről. Ebben az évben egyébként erre a célra – az emlékbizottság titkárságán keresztül – 830 millió forint állt rendelkezésre. A pénz jelentős részét az emlékbizottság múlt év végi döntése szerint a kiemelt nagy rendezvények között osztották fel. Szerafin Ernőné tudomása szerint még jelenleg is folyamatosan érkeznek a minisztériumba a támogatási kérelmek, de ezek pozitív elbírálására – anyagi fedezet hiányában – csak igen korlátozott számban lesz lehetőség.
Az ünnepi rendezvények koordinálása mellett néhány igen fontos programot, illetve beruházást külön kezelnek az illetékesek. A kiemelt események közé tartozik a Nemzeti Múzeum három kiállítása, ezekre 1995-96-ban összesen 320 millió forintot utalt át az emlékbizottság titkársága. A honfoglalás korát bemutató reprezentatív időszaki tárlat mellett az új, állandó középkori és újkori kiállításról, illetve a XX. századi időszaki bemutatóról van szó. A Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, valamint a Természettudományi Múzeum új épületbe költözése szintén a nagyobb jelentőségű események közé tartozik. Ezeket a fejlesztéseket természetesen nem kizárólag a millecentenáriumra szánt pénzekből hajtották végre, de ebből a keretből is több tízmilliós összegeket kaptak az érintett intézmények. (Tavaly óta 1,8 milliárd forintot fordítottak az épület-felújításokra.) Negyvenmillió forintot juttattak ezenkívül idén a magyar iskola ezer évére emlékező rendezvényeknek. Ez a programsorozat azonban már tavaly megkezdődött, így 1996-ban már csak a folytatást kellett támogatni.
A millecentenárium nem marad tehát avatási, átadási ünnepségek nélkül. Szőnyi Zsuzsa, az emlékbizottság titkárságának nemzetközi és sajtóreferense, kérdésünkre arról beszélt, hogy a pillanatnyi benyomásokat nyújtó rendezvények mellett az utókor emlékezetében minden bizonnyal néhány épület, építmény marad majd meg, így a Természettudományi Múzeum új otthona a Ludovika téren, a vezérszobrok restaurálása a Hősök terén, s talán a Nemzeti Múzeum állandó kiállítása is sokak számára jelent majd élményt.
Az idei rendezvénysorozathoz kapcsolódik a “Vendégváró Budapest” című kiállítás. Az egykori Fortuna utcai fogadóban látható tárlatot a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteményével közösen állította össze. A számos évforduló mellett talán sokaknak fel sem tűnt, hogy hetven évvel ezelőtt alakult meg Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala. Az 1916-ban létrejött szervezet tevékenységének egyik legfontosabb eredménye a Gellért Szálló két évvel későbbi megnyitása volt. Valószínűleg a véletlennek köszönhető, de éppen 70 évvel a jogelőd alapítása után, a Városházán idén hívták életre újból a Budapesti Turisztikai Hivatalt. A szervezet vezetőjét, Ifju Györgyöt arról kérdeztük, mit jelent a millecentenárium a fővárosnak, s a rendezvénysorozat után mi az, ami az utókor számára is hasznosítható érték marad.
A Budapesti Turisztikai Hivatal igazgatója úgy látja, hogy az évforduló hihetetlen szellemi energiákat szabadított fel a fővárosban. Szerinte egy polgári társadalom számára alapvetően fontosak az ünnepek, hiszen ezek a közösség egész életét átszövik. Alkalmat ad ez kultúránk külföldi és hazai érdeklődőknek való bemutatására, de arra is, hogy szorosabbra fűzzük az emberi, családi és nem utolsósorban a társasági, társadalmi kapcsolatainkat. A város polgárai ily módon is közelebb kerülhetnek tehát egymáshoz.
Hogy a gyakorlatban mindez mit jelent, azt jól illusztrálja, hogy Budapest 1996-ban háromezer rendezvény helyszíne lesz. A jövőre nézve is biztatók lehetnek azok az események, amelyek először jelentkeznek. Az idegenforgalmi szakemberek remélik, hogy ezek is sikeresek lesznek, és hagyományt teremtenek. Az immár szokásos Budapesti Búcsú vagy a Ferencvárosi Ünnepi Játékok mellett idén Mátyásföldön például huszártalálkozót szerveztek és Kispest is önálló programot állított össze. Mindez azt mutatja, hogy a városrészekben, kerületekben is rájöttek, szükség van arra az összetartó erőre, amit egy-egy ilyen rendezvény adhat a helybelieknek.
Budapesten az ünnepi programok egyik fő attrakciója azonban az augusztus 17. és 20. között megrendezendő Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál lesz. Ifju György az újdonságokról szólva a Dunát, mint helyszínt emelte ki. Szeretnék ugyanis, ha a folyam nem elválasztaná, hanem összekötné a két partot, ezért a rendezők a Lánchíd és az Erzsébet híd között, a rakpart pesti oldalán, illetve a vízen állítják fel azt a színpadot, ahol az események döntő része zajlik majd.
A Főpolgármesteri Hivatal és a TMA Kft. a millecentenáriumi fesztivál lebonyolítója közötti eredeti szerződést élesen bírálta a városházi ellenzék. A KDNP fővárosi frakcióvezetője, Endrédy István nemrégiben arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi bizottsága elfogadta észrevételeiket, és a megállapodás módosításáról határozott. A korrekció kezdeményezői szerint az önkormányzatnak is részesednie kell az általa támogatott rendezvény várható bevételeiből.
