Sok szó esik arról, hogy mi a leértékelési veszteség (az úgynevezett “nullás” adósságállomány) szerepe a jegybank veszteségében. Cikkünk szerzője egy másik tényezőre mutat rá, ami szerinte jelentős tényező a jegybank deficitjének kialakulásában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kapcsolata a kereskedelmi bankokkal kétirányú. Egyrészt a jegybank pénzeszközöket helyez ki a pénzintézetekhez (refinanszírozási hitelek stb.), amelyekért a [...]
Hetilap: Lapszámok
(Figyelő, 1996/37. szám) A hivatkozott cikkben szereplő táblázatban a külföldi látogatók számát és a devizabevételek alakulását bemutató két grafikont felcserélték. Az egyértelműség kedvéért az alábbiakban tájékoztatom az olvasókat és a szerkesztőséget a helyes, KSH- és MNB-forrásból származó adatokról. SZÉKELY GYÖRGY FŐOSZTÁLYVEZETŐ, KSH
Második, nagy volumenű privatizációs fordulója előtt áll a Magyar Olajés Gázipari (Mol) Rt. A nemzeti olajtársaság helyzete a megelőző másfél év viharos menedzsment-cserélődési időszaka után normalizálódott. Az energiaárak emelésének elhalasztásáról szóló kormányzati döntés nyilvánosságra kerülése előtt két héttel jelentették be, hogy a Mol részvényeinek 12-20 százalékát 1996. október és 1997. február között tervezik értékesíteni, kisebb [...]
A lapunk 1996. szeptember 19-én megjelent cikkének hatására a Tocsik-ügyben kirobbant politikai botrány, s az emiatt elindított kormányzati vizsgálat után a kormány október 4-én úgy döntött: azonnali hatállyal visszahívja tisztségéből az ÁPV Rt. igazgatótanácsát, s szükségesnek tartja a különböző pártok, illetve szervezetek által delegált 11 fős felügyelőbizottság tagjainak visszahívását. Horn Gyula miniszterelnök 1996. október 5-én [...]
1996. január 17-én az ÁPV Rt. akkori igazgatóságából nem volt jelen: Hegedűs Éva, Hidvégi Gábor, valamint Kamarás Miklós pénzügyi-gazdasági vezérigazgató. A jelenlévők közül nemmel szavazott Komáromi Gábor és Réti Tamás, tartózkodott Virág Attila. Igenlő döntést hozott a jegyzőkönyv szerint: Szokai Imre, Lascsik Attila, Bessenyei Zoltán, Lajtner Tamás, Spanyol József. Háttérinformációk szerint Kamarás, Komáromi, Réti és [...]
Magyar Levente, az Önkormányzati Szövetségek Tanácsának (ÖSZT) elnöke csak egy olyan önkormányzatról tud, amelyik tárgyalt Tocsik Mártával a belterületi földek után járó vagyonjuttatásról. Megegyezés azonban a Fővárosi Önkormányzat és Tocsik Márta között sem született, mert a főváros 25 milliárd forintos igényével szemben a jogásznő csupán 11 milliárd forinttal kecsegtette az önkormányzatot. A Fővárosi Önkormányzat és [...]
MILLIÁRD FORINT * Az ÁFI, MÁV stb. hiteleivel együtt ** 1990-ben és 1991-ben a külföldi bruttó tartozásállomány, 1992-től a külföldi és belföldi nettó devizatartozás (év végi állományok) Forrás: MNB Éves jelentések A költségvetés MNB- nél lévő hitelei* Az elszámolt nulla kamatozású adósság A hitelek és a “nullás” adósság együtt (2+3) Az MNB devizaadóssága** 1 2 [...]
A Magyarországra érkező import villamos energia túlnyomó többsége oroszországi erőművekből indul útra és Ukrajnán keresztül érkezik meg. Ebben a kereskedelmi kapcsolatban a magyar fél a világpiaci árhoz képest kedvező pozíciót birtokol. Ezt kellene megőrizni. Ezekben a hetekben is zajlanak a megbeszélések a magyar és az orosz kormány megbízottjai között a hazánkba érkező orosz villamosenergia-szállítások feltételeiről. [...]
(GWh) Forrás: MVM Rt. 1993. 1994. 1995. Változás, ’95/’94. Index, 1989 = 100% MVM-erőművek termelése (bruttó) 31 982 32 693 33 199 1,5 116 Üzemi erőművek termelése (bruttó) 549 522 538 3,1 91 VER-erőművek összesen (bruttó) 32 531 33 215 33 737 1,6 115 Import szaldó 2 475 2 034 2 405 18,2 22 Összes [...]
Magyarországi cégek is látnak esélyt az orosz belső piaci elszámolásra épülő árukereskedelemben rejlő lehetőségek kihasználására. A WIS Rt. (jogelődjének tevékenységét is beszámítva) hat éve működik a kohászati alap- és segédanyagok, félkész- és késztemékek kül- és belkereskedelmében. Wicha József vezérigazgató tájékoztatása szerint a piaci kapcsolataik építésében semmiféle problémát sem jelent a keleti, például orosz eredetű áruk [...]
A francia Gec Alsthom Delas cég nyerte a Paksi Atomerőmű hazai és nemzetközi cégek részére kiírt tenderét 4,8 milliárd forint vállalkozási díjjal. A projekt tárgya, a gőzturbinák körébe kapcsolt kondenzátoredények cseréje. A GEC-Alsthom konszern fejlesztette ki az 1500 MW-os gőzturbinát, a 300 MW-os kombinált ciklusú gázturbina egységet, az 515 km/ó sebességet meghaladó vasúti járműszerelvényt, gyártják [...]
(Figyelő, 1996. 37. szám) A cikk azzal kezdődik, hogy tavaly több vizsgálat is igyekezett kideríteni, hová került a búzaexport extraprofitja és miért jártak pórul a termelők, majd úgy folytatódik, hogy a vizsgálat eredményeként vezették be a gazdabarát exportkvótát. Miután cégünket is vizsgálták, a vizsgálat eredményéről hivatalosan is tájékoztatást kaptunk. Ez megállapította, hogy a búzaexportőrök semmiféle [...]
Keretszerződés alapján szállítják ki Oroszországba a paksi atomerőmű kiégett üzemanyagát. Idén decemberben megépül az az átmeneti tároló, amelyben a kiszállítás elmaradása esetén az elhasznált fűtőanyag biztonságosan raktározható. Nem publikus – válaszolta Kemenes László a Paksi Atomerőmű információs szolgálatának vezetője arra kérdésre, mennyit fizet cége évente az orosz fűtőanyagért. Mindössze annyit volt hajlandó elárulni, hogy a [...]
A magyar villamosenergetikai rendszer már nincs stratégiai függőségben a volt Szovjetunió utódállamainak rendszerével. A hazai hálózat alkalmas arra, hogy különösebb megrázkódtatás nélkül illeszthető legyen a kontinens nyugati felének hálózatához, annak minden szabványfeltételének betartásával. Az ország gazdasága és lakossága tavaly összesen 36 milliárd kilowattórányi villamosenergia-mennyiséget fogyaszt el egy évben. Ez várhatóan 37 milliárdra nő már az [...]
Létezik kedvező elszámolási formula az oroszországi cégekkel folytatott kereskedelemben, Magyarország jó lehetőségeket szalaszthat el, ha nehézkesen dönt a kínálkozó üzletekről – állítja az orosz föderáció állami monopóliumként működő cégének budapesti képviselője, Hiszem János. Moszkvai állami és gazdasági vezetők továbbra is jó üzleti lehetőséget látnak a magyar partnerekkel való együttműködésben. Többek között erre utal, hogy a [...]
Mostanában zajlanak Magyarország és Oroszország között a villamosenergia-szállítási keretszerződés meghosszabbításáról szóló tárgyalások. A Figyelő értesülése szerint az orosz szállítók az eddigi, a világpiacihoz mérten kedvezőnek nevezhető árat emelni kívánják, ha nem jutnak szerephez a magyarországi villamosipari privatizáció következő szakaszában. Az oroszok készek lennének villamos energiát szállítani az államadósság elszámolásának keretében. A tárgyalások körülményeiről, az orosz [...]
Forrás: Budapest Bank 1994. XII. 31. 1995. XII. 31. 1996. VI. 30. Mérlegfőösszeg 192,7 212,9 212,5 Adózás előtti eredmény 2,5 3,5 3,5 Saját tőke 19,6 25,0 28,0 Mérleg szerinti eredmény 1,1 2,6 2,9 Tőkemegf. mutató (százalék) 20,9 21,0 23,7
A Budapest Bank külföldi tulajdonosai nem terveznek lényeges átalakításokat a banküzemben. Ez persze nem zárja ki a jövedelmezőséget növelő új pénzügyi szolgáltatások meghonosítását, elsősorban a lakossági és a kisvállalati szektorban. Singlovics Béla vezérigazgatótól lapunk azt is megtudta, hogy mind a GEC, mind az EBRD hosszabb távú befektetésnek tekinti banki részesedését. A privatizáció óta eltelt csaknem [...]
Az orosz államadósságról 1994 tavaszán született megállapodás Magyarország és Oroszország között. Az akkor 1,7 milliárd dollárt elérő tartozás rendezését elvileg ez év végéig kell befejezni. Ennek keretében közvetlen áruszállításra is mód nyílik. Az orosz fél a tőzsdei cikkeket eleve kizárta a termékek köréből. Kivételt ez alól egyedül a villamos energia jelenthet. E témában a Figyelő [...]
Úgy tűnik, minden és annak tökéletesen az ellenkezője is megtörténhet a Budapest Bankkal. Hiszen ki gondolta volna akár csak néhány héttel ezelőtt is, hogy a kormány éppen az eddig a nyilvánosságot enyhén szólva gyengéjének tudó bank privatizációs szerződését kívánja elsőként ország-világ elé tárni. Mint ahogy az is meglehetősen váratlan, hogy a magánjogi szerződések titkosságára érthetően [...]
A Budapest Bank – székházához hasonlóan – manapság meglehetősen vegyes képet mutat. Miközben a közvéleményt a tavaly decemberben kötött privatizációs szerződés körüli legújabb fejlemények foglalkoztatják, maga a bank még keresi helyét a hazai piacon. Egyes részlegei már most is jól működnek, újabbak felállítása viszont jelenleg is folyik. Ahogy a Figyelő érdeklődésére a vezérigazgató találóan megjegyezte: [...]
A tervgazdaságok összeomlása óta a kialakuló piacgazdaságról sosem lehetett érzelemmentesen szólni térségünkben. Előbb a gyors kilábalás, a földi paradicsom sóvárgása, utóbb a vég nélkül elhúzódó depresszió rémképei, majd az 1993-94. évi statisztikai eredmények láttán az új növekedési pólus, a Jeffrey Sachs nyomán kialakult közép-európai kistigris-gazdaságok víziója uralta az elemzések jó részét. S a gyengülő adatok, [...]
A hazai erőművek közül a technológiai előnynek betudhatóan a Paksi Atomerőmű Rt. termeli és kínálja a legolcsóbban az áramot. A szolgáltató cégek számára kötelesség a lehetőség szerinti legolcsóbb forrásból áramot vásárolni, s csak az ilyen lehetőség kimerítése után fordulhatnak a drágábban termelő erőművek felé. 1996 végén Paks is árat emel. Átmeneti időszakot élünk – kezdte [...]
Várhatóan negyedéven belül megkezdi működését a paksi atomerőmű biztosítására létrejött biztosítási csoport – az úgynevezett nemzeti atompool. A csoportot a Hungária Biztosító (HB) szervezi. A pool-rendszerű biztosítások lényege, hogy a biztosítók egy adott kockázatot – annak nagysága miatt – csoportba szerveződve biztosítanak, és a keletkező károk miatti fizetési kötelezettséget “szétporlasztják” egymás között. A paksi atomerőmű [...]
