genetika

A felfedezés segíthet megérteni, hogy miért olyan ellenállóak az elefántok a daganatos betegségekkel szemben.

Nemcsak a genetika, hanem a gondolatok és emlékek is formálják az idegsejtek közötti kapcsolatot.

A koalákról egészen sok mindent el lehet mondani,de hogy talpraesettek lennének, az már csaknem rágalommal ér fel. Kilátástalan helyzetükért az emberi tevékenység felel, ezért nem kérdéses, hogy mindent igyekszünk megtenni értük.

A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy az évezredek során hogyan váltak az ebek barátságos külsejű és természetű állatokká.

Új enzimek és fehérjék felfedezése nagyban előrelendítené a tudományt, tartalék pedig van bőven: ma a vírusok és baktériumok alig egy százalékát ismerjük. Csak levadászni nehéz őket, ezen segít a magyar fejlesztés.

Ígéretes, új eljárást dolgozott ki egy nemzetközi kutatócsoport jelentős magyar részvétellel: a hámsejtekből előállított idegsejtekkel a jövőben olyan sérülések és betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, amelyekről ma még nem is álmodhatunk.

A szakértők CT-vel vizsgálták meg a jégmúmia szívét.

A szakértők 300 000 ember adatait vizsgálták meg.

A kutatók genetikai minták segítségével fogják felmérni a tó állatállományát.

A kísérlettel a neandervölgyi agy egyediségeit akarják felmérni.

A badzsauk a vízi életmódhoz alkalmazkodtak, felszerelés nélkül is képesek rendkívül mélyre merülni.

A kutatók a gímszarvas genetikáját vizsgálták.

Szöllősi Gergely János és kutatótársai DNS-szekvenciák alapján nyertek bepillantást az evolúció távoli múltjába.

A kutatók nem tudják, hogy mely fajtól is eredeztethető a genetikai örökség.

Kutatók egy csoportja az amerikai csótányok genetikáját vizsgálta.

Az innováció akkor futott be Észak-Európába, amikor bevándoroltak a fejlettebb népek délről.

Évszázados rejtély látszik megoldódni a bronzkorból: miért bukkannak fel szerte Európában ugyanazon tárgytípusok? Migráció és divat áll a háttérben, a Brit-szigetek lakossága pedig kicserélődött.

„Sokan vagyunk kevesen” – mondják a ritka betegségben szenvedők és igazuk van: Magyarországon nagyjából 600-800 ezer ember érintett.

A módszer még gyerekcipőben jár, de rendkívül ígéretes: gyógyíthatatlannak hitt és örökletes betegségeket győzhet le vele az emberiség.

A szakértők szervátültetésekhez akarják felhasználni a kimérákat.

A csupa nőstényből álló populáció képes hímek nélkül szaporodni.

Ahol a másodiknak vagy harmadiknak születő gyerekek között jóval több a fiú, mint a lány, ott feltételezhetően ijesztő dolgok állnak a háttérben.

A biológiai képelemzés a tudomány mostohagyereke. A kutatók azonban nem aggódnak, mint mondják, mindennel így van, ami új, majd felismerik a fontosságát, hiszen egyre többen értik, miért elengedhetetlen.

A klónok támadása még odébb van, de a makákók sikeres „lekoppintása” mutatja: a módszer működik. A főemlősök klónjai fontosak lesznek a betegségek és gyógymódok kutatása során.