Tudomány

Mini neandervölgyi agyakat növesztenének a kutatók

A kutatók a különös kísérlettel azt szeretnék kideríteni, hogy miben különbözött távoli rokonunk agya a miénktől.

A vizsgálatot a Max Plank Evolúciós Antropológiai Intézet csapata vezeti majd – számol be az IFLScience. Az intézetben korábban szekvenáltak már neandervölgyi DNS-t, a következő cél pedig az, hogy a miniagyak segítségével felmérjék ősi rokonunk kognitív képességeit.

A kísérletben a szakértők genetikailag módosított emberi őssejteket akarnak felhasználni. A sejteket úgy szerkesztenék át, hogy azok az egyes gének neandervölgyi változatát tartalmazzák.

Az őssejtekből aztán apró agyakat, úgynevezett organoidokat fejlesztenének.

Bár egy-egy ilyen szervecske csupán lencsenagyságú, így is sokban segíthetne annak feltérképezésében, hogy mennyiben tér el a modern emberek és a neandervölgyiek agyműködése. Ehhez a csapat az organoidokban fejlődő idegsejteket fogja megfigyelni.

Az ősi emberféle kognitív képességeiről régóta folyik a szakmai vita. A kutatók sokáig úgy hitték, hogy a neandervölgyiek nem voltak valami dörzsöltek, az elmúlt bő egy évtized során azonban sorra kerültek elő azok a leletek, melyek a csoport intelligenciáját bizonyítják.

Nem a mi fajunk készítette az első barlangrajzokat
A barlangrajzok kora 20 ezer évvel megelőzi a homo sapiens európai megjelenését.

Mára a szakértők úgy vélik, hogy ősi rokonaink meglehetősen kreatívak és ügyesek voltak, ráadásul valamiféle vallással is rendelkezhettek.

Az új vizsgálat Svante Pääbo laboratóriumában zajlik majd – a szakértő 2009-ben részt vett az első neandervölgyi genom szekvenálásában. A kutatócsapat korábban kísérletezett már különböző állatokon neandervölgyi génekkel, de ez lesz az első alkalom, amikor emberi sejteket fognak tanulmányozni.

A szakértők bíznak benne, hogy az új kutatással jobban megérthetik, hogy miként látták az őskori emberfélék a világot.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik