Kanadai kutatók bebizonyították, hogy az Amszterdam-szigeteki madarak DNS-e nem egyezik a vándor albatroszokéval.
genetika
Az erdélyi csirkék nyaka meztelen, de nem azért, hogy a vámpírok jól lakjanak velük.
Az evolúciós fejlődés során teljesen elveszett az emberekből az, ami a makákóknál és az egereknél még természetes: a péniszcsont.
A várandós anya vérmintájából ezután még pontosabban kiderülhet, lehet-e a magzat Down-kóros.
Már csak ötszázan élnek a természetben.
Az agresszív vörös hangyák terjedésének kulcsa a génjeikben rejlik.
Egy több mint tizenegyezer évvel ezelőtt eltemetett hároméves gyermek csontjai az első amerikai telepesek életmódjáról árulkodnak.
Az elmúlt öt évben ez az első onkogén, amelyet a mellrákkal kapcsolatban fedeztek fel.
Megtalálták a gént, mely a madarak délre költözéséért felelős.
Eddig soha nem találtak baktériumban emberből származó DNS darabot.
A gyerekek fejlődési rendellenességének kiszűrésére tervezett DNS-tesztek véletlenül megmutatják, kik a vérfertőzők.
Súlyosan megrongáltak egy ötszáz éves, különleges szőlőtőkét, a zöld veltelini fajta egyik ősét az ausztriai Kismartonban.
A lelki tulajdonságot valójában több tucat, talán több száz vagy ezer gén befolyásolja kisebb-nagyobb mértékben.
Genetikai hiba áll az holdkórosság hátterében.
A "szex" nélkül szaporodó vízibolhának több génje van, mint bármely más élőlénynek.
Öt új génváltozatot találtak, amelyek összefüggésbe hozhatók a Parkinson-kór kialakulásával.
Malajzia hatezer mutáns szúnyogot engedett a természetbe. Ezzel fékeznék meg a betegségek terjedését?
A jövőben akár egy hortenzia is életet menthet.
Új farkasfajt fedeztek fel Afrikában a genetikusok: felismerték, hogy az aranysakál valójában farkas.
A jövőben eldobhatjuk a gázálarcokat. Sikerült olyan enzimeket kifejleszteni, melyek hatástalanítják az ideggázokat.
A veserák leggyakoribb formájában szenvedő páciensek harmadánál találtak azonos génmutációt brit kutatók.
A zöld meztelencsiga a napfényt energiává tudja alakítani miközben állat.
Brit és német kutatók nemrég genetikai vizsgálattal rábukkantak a magyarázatra, mitől nőhetett nagyra a titokzatos óriás: Charles Bryne.
Feltárták az emberi kapcsolatok genetikai gyökereit.
