A kísérlet nem úgy sült el, ahogy tervezték.
gén
A szakértők mintegy 244 ezer nő adatait vizsgálták.
A kutatók modern nyugat-afrikai populációkat vizsgáltak.
A szakértőknek először sikerült génszerkesztett hüllőket létrehozniuk.
A nő élete során több komolyabb sérülést is szerzett, de alig érzett fájdalmat.
Igaz, ezúttal egyetlen etikai és jogi szabályt sem fognak megsérteni.
Múlt héten egy kínai kutató bejelentette: emberi magzatokon hajtott végre génszerkesztési kísérletet.
Szakértők egy csoportja meglepő felfedezésre jutott: kimutatták, hogy a mitokondriális DNS bizonyos esetekben apai ágon is öröklődhet.
A szálló porra tapadva közlekedő antibiotikum-rezisztens géneket mutattak ki több város levegőjében, amelyek gyógyszereinknek ellenálló baktériumok kifejlődését segíthetik.
Elvégre számukra is ugyanolyan fontos a folyamat végkimenetele. Alapvetően változhat meg a megtermékenyítésről alkotott képünk.
Tényleg megjöttünk a 21. századba: bemutatták, milyen könnyű belenyúlni a saját DNS-ünkbe.
Egy amerikai cég állítja: már embrionális korban megmondja, milyen okos, magas lesz a gyerek, milyen betegségekre lesz hajlamos. Jó az, ha ilyen korán kiderülnek a dolgok? Válogatunk majd mesterséges megtermékenyítésnél?
A közösség tagjai annak ellenére élnek hosszú életet, hogy nem élvezik a modern orvostudomány előnyeit.
A szakértők a kánaániták és a mai libanoniak genetikáját elemezték.
Bár a most azonosított mutációk nem veszélyesek, további vizsgálatokra lesz szükség a mellékhatások alaposabb feltérképezéséhez.
Korábban egyetlen kutatás sem mutatta ki az öröklődést ennyi nemzedéken át.
Ősi rokonaink génjei a magasságra, illetve bizonyos betegségekkel szembeni ellenállásra is hatással vannak.
Egy új kutatás szerint idősebb korban a mozgás hiánya felgyorsítja a biológiai öregedést.
Egy új kutatás szerint a koffein jelentősen csökkenti az időskori egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát.
A történelem során először hajtottak végre hasonló kísérletet. A kínai kutatók abban bíznak, hogy a technikával segíthetnek a rák elleni harcban.
A tudomány szerint a só iránti rajongást egy gén variánsa hozza létre. Ugyanezen gén más változata viszont a keserű íz szeretetét alakítja ki.
A szakértők szerint egyes melanéziai csoportoknál nem csak a neandervölgyi és a gyenyiszovai génállományát lehet felfedezni.
Először sikerült hasonló eredményeket elérni, igaz, a módszer még nem megbízható.
Miért ragaszkodik ennyire a kutya az emberhez? Egy új kutatás erre kereste a választ, mégpedig a gének szintjén.
Címlapról ajánljuk
Törökország nem gátolja tovább Finnország és Svédország NATO-csatlakozását
Recep Tayyip Erdogan mégsem vétózza meg az északi országok csatlakozását.
