Kácsor Enikő, Mezősi András és Szabó László, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársai a Másfélfokon elemzik a dráguló áram okait.
A Putyin-rendszerrel nem képzelhető el semmilyen együttműködés – mondja Stefan Mair, a berlini külpolitikai kutatóintézet igazgatója, aki szerint Németország néhány hét alatt teljes külpolitikai irányváltást hajtott végre.
A magyarok több mint háromnegyede úgy véli, hogy itthon kellene megtermelnünk az energiaszükségletünket, és nem szabadna más országoktól, főként az orosz gáztól függenünk.
A Fidesz a rezsicsökkentéssel dicsekszik, így tovább nyílik az olló a hazai és az európai piaci árak között. Hosszabb távon kérdéses, hogy ez meddig fenntartható.
A gázkereskedő cégek jelentős áremelés elfogadására szorítják őket, különben nem lesz mivel fűteni tél közepén. A rezsicsökkentés és az elszállt gázár okozza a bajt.
A jelentős földgázkészlettel, áramtermelési lehetőségekkel rendelkező országban már megkongatták a vészharangot, és a téli hónapokban százezrek maradhatnak távfűtés, gáz vagy villanyáram nélkül.
Miért robbant az energia ára? Miért nehéz a zéró károsanyag-kibocsátási cél elérése? Miért változik lassan az energiaszerkezet, és miért nem lehet azonnal csodát várni a megújuló erőforrásoktól? Jaksity György írása.