Daniel MIHAILESCU / AFP
Nagyvilág

Százezrekre vár didergés Romániában

Az energiaárak elszabadulásával több városban máris duplájára emelték a távhőszolgáltatás árát, de politikai okokból az önkormányzatok igyekeznek visszafogni a drágulást. A városok a kormány beavatkozását várják, miközben a lakossági adósságállomány így is folyamatosan nő. A saját gázkazánnal rendelkező fogyasztók sincsenek jobb helyzetben, a gázpiac liberalizálása révén kisebb magánszolgáltatók csábították magukhoz az ügyfeleket. Közülük azonban egyre több cég – a gázárak megugrása – miatt csődbe ment. 2022 januárjától a lakosságnak újabb jelentős mértékű energiaár-emelésekre kell felkészülnie.

Az energiaipari szakemberek, polgármesterek már hónapokkal ezelőtt meghúzták a vészharangot, hogy függetlenül egy háztartás fűtési módjától – távfűtés, saját gázkazán, villamos energia, fa – 2021-2022 telén Romániában háztartások százezreiben fognak dideregni az emberek.

Közülük a legkiszolgáltatottabb és legtehetetlenebb réteg a városi távfűtésre kapcsolt lakosság. Az energiaszabályozó hatóság (ANRE) adatai szerint jelenleg az ország 28 megyéjében (a 42 közül) és a fővárosban összesen 51 településen működik távfűtés, ezt 50 cég szolgáltatja. A rendszer minden városban elavult, a hőveszteséget 40 százalékra becsülik, aminek fő oka, hogy a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben egyetlen város sem korszerűsítette hálózatának jelentős hányadát, vagy a hőenergia-termelést.

A zömében önkormányzati tulajdonú hőszolgáltató vállalatok nem gazdaságosak, túlméretezettek, a szükségesnél több alkalmazottal működnek, az igazgatótanács kinevezése pedig kizárólag pártkönyv alapján történik.

Az elmúlt évtizedek során sok háztartás az egyre emelkedő számlák láttán inkább lekapcsolódott a távfűtésről és önálló gázkazánt szerelt be. Ami persze csak növelte a hőszolgáltatók gyártási, elosztási költségeit, hisz nem mindegy, hogy egy lépcsőházban 40, vagy csak tíz lakás fizet, ráadásul a csövek önkényes levágása súlyos vízkeringtetési problémákat okoz a távhő rendszerben. Romániában olcsóbb illegálisan lekapcsolódni a rendszerről, mint kérvényezni a hivatalos leválást – ehhez többek között az összes lakó beleegyezését is csatolni kell –, mert ennek költsége legalább a duplája a kiszabható büntetésnek. A távszolgáltató egyébként is csak akkor büntet, ha valaki feljelentést tesz.

Az energiaárak elszabadulásával több városban máris duplájára emelték a távhőszolgáltatás árát, de politikai okokból az önkormányzatok igyekeznek kigazdálkodni a drágulást. Nyilván, a tervezett városi beruházások rovására. A gazdagabb megyeszékhelyek közé tartozó Temesváron is komoly nehézségeket okoz a rendszer üzemeltetése, és már szeptember óta „számlálják”, hogy ezt meddig tudják fenntartani. A szintén megyeszékhelyként működő Bákóban a hőenergia termelő kazánokhoz nincs elegendő leszerződött földgáz, máshol pedig a hőközpontok nem tudják fizetni a gázszámlát, a gázszolgáltatók pedig lekapcsolással fenyegetnek.

Daniel MIHAILESCU / AFP Hőerőmű Bukarest környékén.

Végső elkeseredésében a Megyei Jogú Városok Szövetsége (AMR) 1,56 milliárd lej (körülbelül 310 millió euró, közel 115 milliárd forint) szubvenciót kért a kormánytól, a tagok között lévő 25 érintett város pedig vállalta, hogy jövő márciusig 1,23 milliárd lejt (körülbelül 89,5 milliárd forint) fordítanak a távfűtési rendszer üzemeltetésére. November elején a kormány az 51 távfűtéses város közül 31-nek cseppentett 310,42 millió lejt (körülbelül 62,7 millió euró), Bukarest 968 milliót (195,5 millió euró) kap.

Más kérdés, hogy a szubvenció ellenére is emelkedő távhő-költséget a lakosság ki tudja-e fizetni. Amíg gyűlnek a panelházak adósságai, addig a szolgáltatók – amelyek egyébként is egyik napról a másikra tengődnek – télvíz közepén is lekapcsolhatják a fűtést, meleg vizet.

A távfűtéstől a saját gázkazánhoz menekülő panel- vagy házlakók sincsenek jobb helyzetben. Románia halogatta, ameddig tudta, de 2020. július 1-től kénytelen volt liberalizálni a gázpiacát. Méretes kampányokkal gázszolgáltatók tucatjai kínálták a szolgáltatásaikat, aminek eredményeként a körülbelül négy millió háztartási fogyasztóból az alacsonyabb árak ígéretére csak 1,7 millió fordított hátat a megszokott szolgáltatójának. A jelek szerint egy részük most csúnyán befürdött, mert a gázárak megugrásának hatására az alternatív gázszolgáltatók – néhány tízezres ügyfélkörrel – sorra dobják be a törölközőt és bontanak szerződést a fogyasztókkal. Köztük a Hargita megyei Hargaz, a Progaz, a Vega 93, a Restart Energy vagy a Tulcea Gaz, és a sor szinte naponta bővül. Csak az elmúlt két hónapban 31 ezer háztartásnak szűnt meg valamelyik magáncéggel kötött, biztosnak hitt szerződése. Ebben az esetben az ANRE szabályzata alapján valamelyik egyetemes szolgáltató köteles 12 hónapra átvenni a hoppon maradt ügyfelet, csakhogy hatósági áron mindössze három hónapig számlázhat, ezt követően kedvére drágíthatja a földgázt.

A hatóság becslése szerint az első téli hónapokban minimum 100 ezer fogyasztóval bontanak szerződést a versenypiacon, s ők rászakadnak az egyetemes szolgáltatókra, amelyek máris menekülnének a kötelezettség alól. A legnagyobb piaci szereplő, az Engie Románia már átiratban jelezte az ANRE-nek, hogy december 15-től kilép az egyetemes szolgáltatói kötelezettség alól.

A villamos energia piacán is hasonló gondok feketítik a hétköznapokat: az ár-cunami hatására a szolgáltatók egymást taposva igyekeznek áramért leszerződni az elkövetkező hónapokra. Románia hosszú ideje, kidolgozott stratégia hiányában villamos energia importra kényszerül. A cernavodai atomerőmű például a közelmúltban 655 lej/MWh áron (körülbelül 132 euró) bocsátott licitre egy 29 000 Mwh mennyiségű csomagot, amelyért tizenegy cég versenyzett és végül közel a duplájáért, 1100 lej/MWh áron kelt el.

Románia Európa második földgáz-kitermelője, vízi erőművek tucatjai állnak rendelkezésre, és ott van a cernavodai atomerőmű, amelynek bővítése viszont másfél évtizede késik a politikai-gazdasági csoportok érdekeinek kereszttüzében. Nem véletlen, hogy kiszámítható stratégia hiányában az ExxonMobil bejelentette, eladja Fekete-tengeri koncessziós gázkitermelési érdekeltségét az állami tulajdonú Romgaznak. Ennek egyik oka, hogy a közel 20 milliós országban mindössze négy millió lakosnak van otthonába bekötve a földgáz, ipari fogyasztók alig vannak, így az ExxonMobil nem látta, kinek értékesítheti majd a kitermelt gázt.

DANIEL MIHAILESCU / AFP Cernavodai atomerőmű

Várhatóan a karácsony és az újév kedvéért az összes szolgáltató kivár a drasztikus intézkedésekkel, de 2022 januárjától a lakosság jelentős része az energiacsapok elzárására és hihetetlen mértékű energiaár-emelésekre kell hogy számítson.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.