A legvagyonosabb 1 százalék kétszer annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve.
éghajlatváltozás
A nyár nagyjából 50 nappal lett hosszabb.
Az IPCC mintájára frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) szervezésében megkezdődött az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia.
A klímaváltozás hatásait már mi is érezhetjük.
Hiába csökkent a korlátozások hatására a kibocsátás.
A videóban a végső tesztet keresik.
A klímaváltozás a tavaszt sem kíméli.
A Századvég 2020 októberében ezer magyar bevonásával folytatott felmérést.
Elképzelhető, hogy természetünkből adódóan egyszerűen képtelenek vagyunk a bolygó átalakulása ellen harcolni.
Az oázisszerű Fajjúm régió volt a Római Birodalom éléskamrája.
Nagyjából 28 billió tonnányi tengeri tengeri jég, jégmező és gleccser tűnt el az 1990-es évek közepe óta.
A trópusi esőöv eltolódása beláthatatlan következményekkel járhat.
A szakértők azt akarták pontosan meghatározni, hogy milyen mértékben járul hozzá közvetlenül az emberi tevékenység a felmelegedéshez.
A szárazföldi növények és mikrobák 20-30 év múlva képtelenek lesznek többet elnyelni az emberiség emissziójából.
A jelenség hátterében a klímaváltozás áll.
Európában még nem tapasztaltak ilyen forróságot.
Úgy tűnik, a már levegőben lévő szén-dioxid a vártnál komolyabb problémát jelent.
Sokan úgy tekintenek a klímaváltozásra, mint egy távoli problémára.
Vajon mi mit fogunk majd mesélni unokáinknak napjaink téli időjárásról?
Úgy tűnik, az Alpokban nagyjából Ötzi korára vált ismét hideggé az éghajlat.
A tengeri jég olvadása sok növénynek kedvez.
A Meteorológiai Világszervezet szerint az év első 10 hónapja a rendszeres mérések kezdete óta példátlanul meleg volt Európában.
Ifj. Székelyhidi László, a Lipcsei Egyetem matematikusa nyerte idén a Neumann professzori címet.
A szakértők Grönland három legnagyobb gleccserét vizsgálták.
