Az emberi erőforrások minisztere elmondta, ennek áthidalásaként a magyar kormány a lakhatás megkönnyítését is célul tűzte ki.
béremelés
A kormány is tudja, hogy nem olcsó, hanem hatékony munkaerő kell.
A cégek egy részénél jelentősen hátráltatja a megállapodást, hogy nincs még meg, mennyi lesz a szakmai minimálbér.
Újabb két évre írtak alá bérmegállapodást a szakszervezetek és a munkáltató.
Az OTP Bank elemzői vették górcső alá a kormány nagy bejelentését.
Négy év alatt hajtják végre a teljes bérfejlesztési programot.
Az egészségügyi közalkalmazottaknak 72 százalékos béremelést ígér Kásler négy év alatt.
Jottányit nem haladtak a bértárgyalások. A régiós béreket sem lesz könnyű utólérni.
Elmozdulás a következő tárgyalási fordulón várható.
Kormányzati személyügyi központot hoznának létre.
Mielőbbi szochó-csökkentésre, és a cafeteria visszavágásának újragondolására lenne szükség.
Kemény bértárgyalásokat vetítenek előre a szakszervezetek, átlagosan 15 százalékos béremelést akarnak úgy, hogy a cafetéria miatt se érje a dolgozókat veszteség. A Metrónál már érik a sztrájk.
A munkáltatók és a szakszervezetek összefognának, hogy lépésre bírják a kormányt.
A 19-29 éves fiatalok többségének van munkája.
Ódákat zengenek a bérnövekedésről, máshonnan nézve meg nincs csoda. Hol az igazság?
Bérfejlesztésre nincs lehetőség. Minden harmadik ember hiányzik a menzákról.
Még nem tudni, mi a cégvezetés elképzelése. A szakszervezet nem sok jóra számít.
Az egy számjegyű személyi jövedelemadó is előkerülhet a bértárgyalásokon.
Az is rejtély, miből futja hirtelen béremelésre, ha eddig nem futotta.
Így havi 200 ezer forinttal nő a képviselők fizetése.
Lettországban is jobban emelkedtek a bérek, mint Magyarországon.
90-100 ezer forintos bérkülönbség is lehet, attól függően ki hol dolgozik.
A szakszervezet szerint sikerül felzárkóztatni a barkácslánc dolgozóinak fizetését.
Négyszer jobban nőttek a bérek idén, mint az időskori ellátás. Nagy az aránytalanság a szerint is, ki mikor megy nyugdíjba.
