Gazdaság

Az 1,4 millió forintos bruttó fizetés sem álom, Magyarországon

Több mint 1500 álláshely vizsgálatával az IseeQ fejvadászcég arra jutott, hogy az általános bérmelkedést messze meghaladva nőttek a bérek az alkalmazott kutatói szektorban 2017-ről 2018-ra.

Ráadásul a külföldre vándorlás ezeken az álláshelyeken immár nem jellemző, sokkal inkább tendencia, hogy az államilag finanszírozott alapkutatásból mennek át alkalmazott kutatási területre a szakmabeliek. A slágerterületek a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és az ipar 4.0 fantázianévvel jelölt automatizáció.

Ráadásul a junior/medior/senior sávokon belül regisztrált 25-35 százalékos béremelkedés az egyének szintjén még magasabb, hiszen az idő előrehaladtával az emberek sávok között is feljebb lépnek.

  • A csupán 1-2 éves tapasztalattal rendelkező junior kutatói pozíciók bérsávja a bruttó 300-400 ezer forintos sávból egy év leforgása alatt 400-510 ezer forintos sávba emelkedett, ami 25-30 százalékos növekedésnek felel meg.
  • 3-4 éves tapasztalattal 2017-ben 400-550 ezer forint között lehetett keresni, ma már 510-740 ezer forint közé esnek ezek az ajánlatok.
  • A szeniorok körében is hasonló léptékkel nőttek a bruttó havi bérek: a 2017-es 550-700 ezer forintos sávból 2018-ra a 740 ezer-1,1 millió forintig terjedő intervallumig.
  • A legkiugróbb értéknek 2017-ben egy 900 ezer forintos bruttó ajánlat minősült, 2018-ban azzonban a felmérésben érintett alkalmazott kutatók közül volt, aki már havi bruttó 1,4millió forintnál tartott.

Noha a béremelkedés várhatóan a jövőben sem áll meg, a munkaerő-utánpótlás fontos eszköze, hogy a fiataloknak bemutassák a technológiai cégek hétköznapjait, ezzel is ösztönözve őket a tanulásra. Erre jó alkalom lesz április 17-19. között a budapesti a Startup Safari.

Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik