Az emberiség tán legrégebbi "műtermére" bukkantak Dél-Afrikában.
antropológia
Az úgynevezett gyeniszovai emberek DNS-e kimutatható a borneói malájoktól kezdve egészen a filippinókig.
Egy új elmélet szerint azért vesztették el szőrzetüket az előemberek, mert sokat loholtak vadászat közben.
Az 1,9 millió éves 2010-ben talált Australopithecus sediba lehetett közvetlenül a Homo erectus, a felegyenesedett ember őse.
A tudósok arra a kérdésre keresik a választ, vajon ember őse valójában azért emelkedett két lábra, hogy alkalmazkodjon a magas szavannai füvekhez.
A Kína északi részén meghonosodott őskori eszközkészítési eljárások valamivel később elterjedtek Koreában és Japánban.
Minél távolabb él egy ember az Egyenlítőtől, annál nagyobb az agya és a szemgolyója.
Az Ugandapithecus fára mászott, növényt evett, és mindössze tíz esztendős lehetett, amikor meghalt.
A brit férfiak 70 százaléka és a nyugat-európai férfiak fele kapcsolatban áll Tutanhamon fáraóval svájci genetikusok szerint.
Tudósok szerint az emberi agy elérte teljes kapacitását.
Egy új elmélet szerint a nagyszülők bölcsessége segítette elő a Homo sapiens felemelkedését.
Emberhúst fogyasztottak, ha háborúztak és földet műveltek a 15. század közepén barlanglakásokban élő xixime indiánok.
Sokkal korábban, mint ahogy azt eddig gondolták, már 3,7 millió évvel ezelőtt két lábon jártak őseink.
A legújabb kutatások azt bizonyítják, a modern ember sohasem lakhatott egy helyen a felegyenesedett emberrel, a Homo erectusszal.
Eddig ismeretlen és érintetlen népcsoportra találtak tudósok Brazíliában a perui határ közelében.
Brit tudósok genetikai vizsgálatok révén jutottak erre a következtetésre.
Az emberi test mérete és formája, élettartama gyorsabban változott az utóbbi három évszázadban, mint az azt megelőző több ezer év alatt.
Háromszáz éve még nagyobbak voltak a férfiak és nők koponyája közötti eltérések, mint napjainkban.
A Torres-szigetek lakói temetetlen halottaik miatt panaszkodtak száz évig.
A paleoantropológusok legújabb bizonyítékai szerint már emberszerűen járt a világ leghíresebb emberelődje.
Évezredekkel korábban vándorolt a modern ember az Arab-félszigetre, mint ahogy eddig gondolták.
Az első emberek az utolsó jégkorszakban már viseltek öltözéket.
A kutatók szerint a nagyobb születési súly kedvezett a felegyenesedett járásnak.
Megevett neandervölgyiek csontjai alapján megmondható, ki hordta náluk a "nadrágot".
