A dzsedek első nyelvi adatait Niclas Burenhult, a Lundi Egyetem nyelvészprofesszora gyűjtötte be. A kutató az egyetem oldalának azt mondta, elsőre meglepő lehet, de a dzsedeket nem egy őserdő mélyén élő, korábban ismeretlen közösség beszéli, hanem egy antropológusok által korábban is vizsgált csoport.
Nyelvészként mi más kérdésekkel foglalkozunk, és felfedeztünk valamit, ami elkerülte az antropológusok figyelmét
– tette hozzá a szakértő.
A dzsedek a Délkelet-Ázsiában beszélt ausztroázsiai nyelvcsalád aszli ágába sorolható. A svéd kutatók több falvat is megvizsgáltak a régióban, hogy nyelvi adatokat gyűjtsenek az aszli ág nyelveiről. A 280 ember által beszélt dzsedeket akkor fedezték fel, amikor egy rokonnyelvét, a dzsahait tanulmányozták.
Rájöttünk, hogy a falu nagy része egy eltérő nyelven beszélt
– mondta Joanne Yager, a Lundi Egyetem doktorandusza. A szakértő szerint ezek az emberek olyan szavakat, fonémákat és nyelvtani szerkezeteket használtak, melyek nem fordulnak elő a dzsahaitban.
Az új nyelv felfedezése az antropológusok számára is értékes.
A dzsedeket beszélő csoport sok szempontból különbözik a nyugati társadalmaktól. A közösségre sokkal inkább jellemző a nemek egyenlősége, és a faluban szinte alig lehet felfedezni az erőszak jeleit. A csoportnak nincsenek törvényei és bíróságai, a helyiek pedig arra tanítják gyermekeiket, hogy ne versenyezzenek egymással. A közösség tagjai mind a vadászathoz és gyűjtögetéshez értenek, így nem ismernek más foglalkozásokat.
A cserét és az osztozkodást azonban számos szóval képesek leírni.
Yager és Burenhult rengeteg időt dolgoztak aszli nyelveket beszélőkkel. Az interjúk ugyanis önmagukban nem elegendőek a nyelvek szisztematikus tanulmányozásához, megfigyeléséhez és dokumentálásához.
Napjainkban mintegy 6 000 nyelvet beszélnek a világon, de csak a teljes populáció 20 százaléka ismeri valamelyik kisebb nyelvet. A becslések alapján száz éven belül a mai nyelvek fele ki fog halni.
(Kiemelt kép: Niclas Burenhult)
