Tudomány

Új típusú élőholtakat találtak

Korábban a témában:

Ősi temetők feltárásakor nem gyakran, de időről-időre arccal lefelé temetett emberek maradványaira bukkannak a régészek, antropológusok. Különösen Kelet-Európa szlávok lakta vidékein, a szokást gyakran olyan temetkezési eljárásokhoz hasonlítják, mint például a holttest kövekkel való „leszorítása” vagy a különböző csonkítások. Ezeket a vámpírok és más élőholtak elleni védekezés megfelelő módjának vélték a kortársak, mind azt voltak hivatottak megakadályozni, hogy az illető ki tudjon jutni a sírjából.

Olyan kutatás azonban, ezt a temetkezési módszert német nyelvterületen rendszerben vizsgálta volna, mindeddig nem létezett. Amelie Alterauge svájci antropológus és munkatársai voltak az elsők, az eredményeiket összefoglaló tanulmányról a Múlt-kor.hu számolt be.

A régészek csaknem száz, arccal lefelé történő temetkezést elemeztek, vizsgálatuk a korai középkortól kezdve mintegy 900 évet ölelt fel. Az adatok pedig arra utalnak, hogy a temetési szokások változása német területeken a pestisjárványokhoz köthető, illetve ahhoz a hiedelemhez, hogy az áldozatok visszatérhetnek kísérteni a túlélőket.

Hátborzongató tapasztalat

A korai középkorból kevés, „hasra fektetett” holttest került elő, ezeket jellemzően a templomkert közepén, vagy akár a szent épületen belül helyezték el, némelyüket ékszerekkel, finom kelmékkel és írószerekkel. Mindez arra utal, hogy jobbára arisztokratákról és magas rangú klerikusokról van szó, akik az Isten előtti megalázkodás szimbólumaként választották e testhelyzetet.

Pieter Bruegel A halál diadala című festménye a pestisjárványnak állít emléket. Kép: Wikimedia Commons/Közkincs

A XIV század elejétől azonban egyre több ilyen temetkezés látszik Európában, ezek közül sok már a kijelölt temetők határain kívül. A váltás pedig egybeesik az 1347-ben kezdődött nagy pestisjárvánnyal, a fekete halállal, amely emberek millióival végzett szerte a kontinensen az évszázad során: az oszladozó holttestek látványa lassan a mindennapok ismerős, ám felkavaró részévé vált.

A holttestek felpuffadtak, ennek következtében pedig helyzetet váltottak, és gázokkal feltelt emésztőrendszerük nyugtalanító, váratlan hangokat keltett. A hús elsőre megmagyarázhatatlan alakzatokban indult oszlásnak, vagy száradt ki, azt az illúziót keltve, mintha a haj és a körmök a halál után tovább nőnének.

„Az oszladozó holttestek mozognak, csattogó hangokat adnak ki. Könnyen úgy tűnhet, mintha megenni próbálnák magukat, vagy halotti leplüket” – mondta Alterauge.

Nachzehrer, az utóevő

A kortársak nem ismerték a természettudományos magyarázatokat, ezért vehették át a keleten már elterjedt elképzeléseket az élőhalottakról. Német területeken ugyanis hiányzott a vámpírok fogalma, a mozgó holtak gondolata csak a XIV. században jelent meg, minden bizonnyal a szláv folklórból.

Persze nem egy az egyben, Alterauge és társai rábukkantak a „Nachzehrer” névvel illetett lények történeteire. Az „utóélő” vagy „utóevő” kifejezésként fordítható elnevezés kettős jelentésű: egyrészt utal arra, hogy a halál után újból életre keltek, illetve táplálkozási szokásaikra is.

A legtöbb történet szerint e nyughatatlan, éhes lények saját magukat és halotti leplüket is elfogyasztották, eközben elszipkázva életben maradt rokonaik életerejét.

A források szerint Nachzehrer a szokatlan vagy váratlan halál következtében jön létre, az elterjedt vélekedés szerint valaki akkor vált Nachzehrerré, ha a közösségéből elsőként halt bele egy járványba. Ma már nyilván mesének tűnik az egész, de akkoriban az emberek számára teljesen logikus volt az ok-okozati összefüggés: az első áldozat hozzátartozóin is kijöttek a tünetek, a temetés után ágynak estek, nyilván az elhunyt átka teljesedett be rajtuk. A maguk módján pedig úgy tudtak védekezni, hogy megpróbálták megakadályozni a halott visszatérését az élők közé.

Az új tanulmány szerint tehát ez magyarázza a keresztény temetők szélén, arccal lefelé temetett holttestek számának jelentős növekedését a XIV. és XVII között. A kutatók érvelése szerint Európa e részén ez volt a korabeli néphit szerint az elsődleges módja a rosszindulatú élőholtak semlegesítésének.

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Orbán Viktor: Hétfőtől új világ kezdődik

A kormány lezártnak tekinti a „beszoktatást” a maszkviseléssel kapcsolatban, hétfőtől büntetni kell. A miniszterelnök szerint januárban a krónikus betegeknek és a legveszélyeztetettebb időseknek beadhatják a koronavírus-vakcinát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.