Egy új vizsgálat alapján közel 13 ezer éve kezdhettek el megtelepedni az emberek Amazóniában.
amazónia
A kutatók eddig úgy hitték, hogy a zöld anakondák egyetlen fajt alkotnak.
A kutatók szerint a településekből álló hálózat nagyjából 2500 éves lehet.
Történelmi szárazság sújtja az Amazonas-medence északi részét, ahol egyes falvak megközelíthetetlenné váltak, a helyiek nem jutnak élelemhez, ivóvízhez vagy gyógyszerekhez.
Amazónia egyes vidékeit súlyos aszály sújtja.
Az amazóniai esőerdőben bukkantak rá.
Ha a kutatók becslése helyes, akkor a térség emberi történelmének 90 százaléka még felfedezésre vár.
Komoly hőség és szárazság tombol az Amazonas-medence egyes vidékein, nagy számban pusztulnak a delfinek és a halak.
A szélsőséges időjárás lehet a hibás.
Néhány gyors csapással sikerült elkergetnie az ocelotot.
Az eset Ecuadorban történt, az érintett olajvállalat szerint szabotázs áll a háttérben.
A bolíviai férfi még januárban ment vadászni a barátaival, de egy ponton elhagyta a csoportot.
Végre csökkenni kezdett az erdőirtás mértéke.
Az út miatt olyan szigetek alakulnak ki az erdőben, amelyek különösen sérülékenyek.
Hiába a világ egyik legnagyobb jelentőségű folyója, az Amazonason sosem építettek hidakat.
A szakértők sem értik teljesen, mit dokumentáltak.
A kutatók a tsimané és mosetén közösség idős tagjait vizsgálták.
Egyre csökken a régió esőerdejének ellenállóképessége.
Az őslakosokat támadások és betegségek fenyegetik.
Egy természetvédelmi terület és egy nagy folyó is érintett.
Amazónia kifosztásában közvetett módon Európa is részt vesz, pedig a helyi esőerdők elvesztése globális hatásokkal jár majd.
A 2020 augusztusa és 2021 júliusa között kiirtott terület közel akkora, mint Koszovó.
Amazónia eddig kiemelkedő szerepet játszott az éghajlati átalakulás mérséklésében.
Úgy tűnik, a helyi őslakosok ötezer éve fenntarthatóan élnek.
