Egy friss tanulmány alapján a spanyol hódítók érkezése előtti időkből származó, építményekből és utakból álló bonyolult hálózatot észleltek az Amazonas-medence erdejének mélyén – íjra a Live Science. A 2500 éves lelőhelyek összessége a legnagyobb és legkorábbi példa a mezőgazdasági civilizációkra Dél-Amerikában.
A régészek már több évtizede vizsgálják az Upano-völgy maradványait, amely az Andok keleti szakaszán, Ecuadorban fekszenek. A szakértők csak a közelmúltban, légi lidarral (lézer alapú távérzékelés) végzett vizsgálatok révén ismerték fel a helyi, ősi civilizáció jelentőségét. A technológia lényege, hogy a visszaverődő lézer révén a kutatók feltérképezhetik a tájat, és a vastag növénytakaró alá is beláthatnak.
„Már sokszor vizsgáltam a helyszínt, de a lidar másfajta képet adott a területről” – mondta Stéphen Rostain, a Francia Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatási igazgatója és a tanulmány vezető szerzője. Mint hozzátette, gyalogosan a fák útban vannak, és nehéz felmérni a terepet.
Az ásatások alapján a mintegy 600 négyzetkilométer kiterjedésű területen időszámítás előtt 500 és időszámítás szerint 600 között lakhattak emberek. A helyi struktúrák a Kilamope- és az Upano-kultúrához köthetőek, ezen mezőgazdasági társadalmak egykor az itteni völgyben léteztek. Némi szünet után a terület egyes részein a Huapula-kultúra telepedett meg.
A lidar több mint 6000, téglalap alakú platformot, teret és halmot mutatott ki, amelyeket egyenes utak rácshálózata kötött össze. Rostain szerint az utak az egyes helyszíneken kívülre is kivezetnek.
A kutatók 15 településcsoportot is fedeztek fel, amelyek méretükben és az építmények számában is eltérőek voltak. Egyes lelőhelyeken hatalmas, akár 150 méter hosszú és 8 méter magas halmokat is detektáltak.
A szakértők szerint a felfedezés újabb példája annak, hogy Amazónia kettős örökségét alábecsülik. A régiónak egyrészt megvan a jól ismert környezeti vonatkozása, de egyben kulturális, őslakos örökséggel is bír.
