A 92 éves Szipál Márton egykor a hollywoodi sztárok kedvenc fotósa volt, még ma is szívesen gondol vissza az Amerikában töltött évekre.
“Egy háromszintes házban éltem, ahol állandóan vendégeket fogadtam. Egyszerre akár hatot-hetet is, hozzám soha nem kellett bejelentkezni. Rengeteget buliztunk… Az ötödik feleségem halála után viszont egyedül éreztem magam. Szerencsére bírom erővel, de a női szépségben már csak a fotókon gyönyörködöm” – mondta a Borsnak adott interjújában Szipál, aki Leslie Nielsent vaskereskedőnek nézte a filmgyártás fővárosában.
“Érdekes találkozásaim voltak. Bevallom, a nevekkel már bajban vagyok. Priscilla gyönyörű nő, és profi. Ráadásul okos, és választékosan beszél. Nem lehetett róla rossz képet csinálni. A Hemingway lánnyal nehéz dolgom volt. Akkoriban jött le az alkoholról és a drogokról. A keze folyamatosan remegett. Alig lehetett fényképezni nyugodt pillanatában. Végtelenül büszke voltam magamra, hogy ennek ellenére sikerült jó fotót készíteni róla. Leslie Nielsennel különös módon találkoztam. Épp a stúdiómba kerestem csavarokat. Lementem a vaskereskedésbe, mondtam az ott lévő férfinek, hogy mit szeretnék. Útbaigazított. Aztán még egyszer mentem, megint ő volt ott. Harmadszor kilincset akartam venni, akkor is elmondta, hol találom, de szólt, hogy nem ő az eladó, nem dolgozik az üzletben. Fél év múlva egy filmstúdió kért, hogy fantasztikus képeket szeretnének az egyik felfutó ágon lévő színészükről. Ránéztem a férfire és felkiáltottam: Úristen, hát ez a vaskereskedő! Aztán volt egy lány. Dollármilliomos szülők gyermeke. A nevét ne kérdezd, nem emlékszem. Halálos szerelembe esett Sylvester Stallonéval. Már ki volt tűzve az esküvő napja, a meghívókat is postázták, amikor a papa az asztalra csapott, hogy kezdő hollywoodi színésznek ő nem adja a lányát. Gyönyörű nő volt, egy oroszlánnal fotóztam” – tette hozzá a fotóművész.