Erre a tendenciára figyelt fel Muszbek Mihály sportközgazdász, így azt javasolja, teljes revízió alá kellene venni az élvonalbeli labdarúgóklubok gazdálkodását. Ezt azon a sajtóeseményen mondta el, amelyen a magyar futball 2012-es naptári évéről készült, „Sportgazdasági nagyító” című elemzését ismertette.
Muszbek rámutatott: a magyar profi labdarúgás kétszer annyit költ, mint amennyit költhetne, ugyanakkor az üzleti folyamatok mintegy negyede – elsősorban a jegyeladások és a játékoskereskedelem terén – nem jelenik meg a mérlegekben. Kiemelte azt is, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség gazdasági licencelőírásai nem érvényesülnek a csapatok gazdálkodásában. A közgazdász úgy látja, hogy teljesen új utánpótlás- és képzési rendszert kellene bevezetni, mert a jelenlegi szisztéma szakmailag rossz, drága és üzletileg eredménytelen.
Az MTK nyereséges volt, a Győr nagyon nem
Fotó: MTI
A részletekre rátérve ismertette, hogy az OTP Bank Liga 15 sportvállalkozása – az Eger jogsértő módon nem adott le mérleget – 2012 során összesen 12,1 milliárd forint bevétel mellett 16,6 milliárd forint kiadást könyvelt el. A tavalyi veszteség tehát 4,5 milliárd forint volt, magasabb, mint 2011-ben (1,9 milliárd).
„Az eredményt szépíti az 1,2 milliárdos TAO-, valamint a 200 milliós MLSZ-támogatás. A bázisban ezek a tételek nem vagy csak kisebb mértékben voltak benne, így ha ezeket korrigáljuk, valamint az Eger becsült számait is figyelembe vesszük, akkor a liga vesztesége megközelíti a hatmilliárd forintot” – jelentette ki Muszbek, majd azzal folytatta, hogy ezzel párhuzamosan az élvonalbeli klubok folyamatosan felélik saját tőkéjüket, ami a 2011-es 5,2 milliárd forintos szintről 2012 végére kétmilliárdra csökkent.
A számok azt mutatják, hogy 2012-ben csak az MTK (+86 millió), a Siófok (+59) és a Honvéd (+56) volt nyereséges, miközben négy klub deficitje meghaladta az 500 millió forintot (Újpest: -1622, Videoton: -886 millió, Győr: -519, Ferencváros: -507), egyé pedig megközelítette (Diósgyőr: -476). Az elmúlt három évet tekintve pénzügyileg a Debrecen volt a legeredményesebb (+1534 millió Ft), utána az MTK (+166), a Pápa (+157), majd a Siófok (+73) következik a sorban.
A Diósgyőr sem áll túl jól
Fotó: MTI
Muszbek szerint az is rossz irányba mutat, hogy a bevételek egyre kisebb hányada kapcsolódik a mérkőzésekhez. A tényleges üzleti és egyéb bevételek (10,8 milliárd) mindössze hat százaléka származik a jegyeladásokból, 21 százaléka pedig a tévés jogdíjakból. Eközben az NB I átlagnézőszáma egy év alatt 3761-ről 2948-ra csökkent, ez az elmúlt két évtized második legalacsonyabb értéke.
A sportközgazdász azt javasolja, hogy a rossz irányba mutató folyamatok megállítása céljából fizetési sapkát vagy másfajta korlátozást kellene bevezetni a kluboknál. A költés legfeljebb az üzleti bevétel kétszereséig mehetne el, az e fölötti költekezést pedig büntetőadóval sújtanák.
