Sport

A Covid miatt megszűnés szélére került 60 úszóklub, ami összeugrasztotta a sikersportágat

Szeptember 27-én előre hozott tisztújító közgyűlést tart a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ): a 2017. szeptembere óta elnöklő Wladár Sándornak nem várt vetélytársa akadt: a posztra Petrov Iván is bejelentkezett. A MÚSZ szövetségi edzője egy, a pestisracok.hu oldalon megjelent interjúban elég kemény jelzőket használva kritizálta az 1980-as moszkvai olimpia hátúszó bajnokát és az általa vezetett szövetséget.

Ilyeneket mondott:

  • „egy magyar címeres dresszt viselő sportoló pontosan ugyanannyi és ugyanolyan minőségű edzőtábort kap, mint tizenöt évvel ezelőtt a Gyárfás-érában”,
  • az elnök és az elnökség mandátuma ugyan 2022-ig szól, de azért mondtak le augusztusban és hozták előre ezzel a választást két évvel, mert „hatalomra van szükségük és minél több időt szeretnének a sportág élén pózolni”,
  • „több, mint hatvan vidéki klub áll a megszűnés szélén. Az úszásban most a vidéki egyesületi élet fejlesztésén kell dolgozni”, hogy a „kirekesztett vidéki klubok megkapják azt, ami jár nekik”.

Megkerestük Wladár Sándort és Petrov Ivánt is. Előbbi úgy fogalmazott, az első két felvetésre nem szeretne reagálni, mert: „Nem akarok sarat dobálni, nem az én stílusom. Mégis annyit hozzáfűznék, hogy a számok mást mutatnak. A harmadik gondolat azonban valós, általunk is jelzett problémát takar, mert a koronavírus-járvány teljesen átírta a sportág működési alapelveit, ellenben senki nincs kirekesztve, sőt.”

Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke. Fotó: Czeglédi Zsolt /MTI

A kihívó meglátásait kicsit későbbre hagyjuk, előbb lássuk a legfontosabbat.

Mi a baj az úszóknál, miért áll a megszűnés határán hatvan klub?

Minden szülő már-már kötelező jelleggel szeretné megtanítani úszni a gyermekét, hiszen hogyan engedje el nyári táborba, hogy vigye vízpartra nyaralni, ha attól kell rettegjen, hogy vízbe fullad. Ebből a szempontból az úszásnak a több tucatnyi egyéb sport között nincs vetélytársa: az egyetlen, amelyért nem kedv, hobbi alapon, hanem már-már szükségszerűen fizet a szülő.

E szülői kényszer és akarat teremt az úszóklubok számára éves szinten milliárdos nagyságrendű, valós piaci alapú bevételt, amely végső soron a magyar úszósport 139 tagszervezetében dolgozó úszóedzők jövedelmének, megélhetésének egyik jelentős forrása.

A úszóklubok másik bevételi lábát az állami, az önkormányzati és az egyházi finanszírozás biztosítja, amely kötelező úszásoktatás formájában az iskolafenntartókon keresztül juttatja további forráshoz azt az úszásoktatást végző egyesületet (vagy céget), amely többségében ugyanazt a városi, vagy térségi uszodát használja délelőttönként a vállalt közfeladata ellátására, amelyben délután az úszóedzéseket és a privát oktatást is tartja.

A MÚSZ eközben szintén állami forrásból az évek óta tartó „Minden gyerek tanuljon meg úszni” programmal biztosít harmadik lábat, még ha ez az első kettőhöz képest aprócska. Ebben a programban az egyesületi szakképesítéssel és licenccel rendelkező edzők, oktatók évente több mint 100 ezer gyerek oktatásával foglalkoznak. A klubok a forrást ehhez az utóbbi három évben átlátható feltételrendszerek alapján pályázati formában kapják meg a szövetségtől.

A magyar úszás széles alapját ez a körforgás, az évről évre uszodába kerülő százezres gyermeksereg biztosítja. Hosszú Katinkából is azért lehetett Iron Lady, mert annak idején nagypapája első lépésként elvitte a bajai uszodába és megtanította úszni.

A MÚSZ-licencces edzők ebből az országos úszásoktató rendszerből választják ki évről évre a legjobb vízfekvésű tehetségeket, akiket később igazolt versenyzőként léptetnek be az úszóegyesületükbe. Ők adják azt a jelenleg mintegy 5000 igazolt utánpótlás úszót, akik közül egy-kettő évtizednyi kőkemény munkával talán felér a csúcsra. 

Ha csak két példát kell mondjunk: Darnyi Tamás úszóiskolájának lassan két évtizede, de az utóbbi években Hosszú Katinka nevével fémjelzett Iron Swim bevételi forrásainak is a jelentős részét ez a három láb adja, de még az olyan nagy egyesületek léte is függ az úszásoktatástól mint alaptevékenységtől, mint amilyen Győri Úszó Sportegyesület.

Hosszú Katinka a ferencvárosi Molnár Ferenc Általános Iskola diákjaival. Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI

A probléma onnan ered, hogy a Covid miatt az önkormányzatok többsége bezárta az uszodákat, és a privát oktatást vásárló szülők sem gondolják úgy, hogy éppen a járvány idején kell a gyereket úszni tanítani.

Borult az évtizedes rendszer, amelyből a hirtelen bevételkiesés miatt bizonytalanná, vagy éppen már tarthatatlanná vált a kis klubok és az általuk foglalkoztatott oktatók léte.

A 139 tagszervezet jelentős többségét adó „kicsiken” túl a nagyegyesületek – a Honvéd, a Kőbánya, BVSC, Eger, vagy éppen a Petrov Iván által évek óta vezetett győri klub –, amelyekben a felnőtt és utánpótlás válogatott úszók többsége versenyez, bevételszempontból szintén, de kevésbé „Covid-érintettek”. Hozzájuk folyik be ugyanis a Wladár-rendszerben szigorúan átlátható, eredményességi alapon, objektív számítással szétosztott, célzott EMMI-támogatások összessége – kiemelt sportági támogatás, kiemelt edzői program –, amely a magyar úszósport legkisebbik hányadának, a csúcsnak adja a negyedik jelentős bevételi forrását.

Mivel az állam egységesen csak 20 százalékkal vágta meg a világjárvány miatt a sporttámogatásokat, Milák Kristófot és a többi világklasszis magyar úszót, avagy a krémet egyáltalán nem, vagy csak kevésbé érzékelhetően érinti a a Covid-hatás.

Mit mond az elnök és a kihívó?

A háttér ismeretében még inkább pikánssá teszi a helyzetet az, hogy Petrov Iván nem is lehetne kihívó (maximum 2022-ben), ha az elnök és az elnökség nem mond le augusztusban annak érdekében, hogy „a jelenlegi rendkívüli helyzetben, illetve a szövetség előtt álló feladatok lehető legmagasabb színvonalú megoldása érdekében új, hosszú távra szóló felhatalmazást kérjen a tagságtól.”

Az elnöktől, kihívótól egyaránt azt kérdeztük: tényleg van-e probléma, ha igen hol, és mi lehet a megoldás?

Petrov az élsportolók feltételrendszerére tett kijelentését fenntartja, ugyanakkor kiemelte, az edzői garnitúra világszínvonalú: „Ez a terület jól működik, évek óta felülteljesít, a feltételek biztosítottak számukra, a klubokban készülő élversenyzők felkészülését vezénylő új generációs edzők is kiválóan sáfárkodnak az elődök szellemi hagyatékával”.

A kihívó azt is kijelentette: „Nem a jelenlegi elnökség ellen szeretnék menni, azt próbálom megvilágítani, hogy lehet fejlődni”. Eztán számos, szerinte reformra szoruló területre világított rá. Például:

  • A MÚSZ-nak rendkívül sokrétűvé vált a feladata – versenyrendezés, a 139 tagszervezet ügyes-bajos dolgainak képviselete, sportág-népszerűsítés, stb.. „Olyan, mint egy holding, ezért úgy is kellene működnie, azaz bizonyos feladatokat érdemes lenne kiszervezni, hogy ne aprózódjon el az apparátus.”
  • „A sokrétű tevékenység miatt az elmúlt négy évben nem volt olyan főtitkára a MÚSZ-nak, aki megfelelően kommunikálna a tagszervezetekkel és határidőre elvégezné a feladatait.”
  • „A jelenlegi válogatottban sok olyan versenyző van, aki vidéken tűnt fel, de mivel felnőtt korukban nagyobb klubba igazoltak, a kis nevelőklubok nem részesülnek kiemelt támogatásban. Fontos a vidéki úszósport, komoly részük dilemmában van, nem csak a Covid miatt, ami borzalmas, bár arról a MÚSZ nem tehet semmit.”
  • „Az úszóegyesületek kiszorulása viszont nem a Covid alatt kezdődött, hanem évek óta küzdenek a konkurenciával.” Erre adna megoldást, ha a MÚSZ érvényt szerezne a 2004-es sporttörvényben foglaltaknak, amely pontosan meghatározza, ki, milyen végzettséggel oktathat egyáltalán úszást. Ezzel szemben „ma két ember oktathat: boldog és boldogtalan. Csináljuk az úszóoktatói licencrendszert, befizetjük a MÚSZ-nak a tagdíjat, de ez nem jogosítja az edzőinket arra, hogy csak ők oktathassanak.”

Petrov hozzátette:

A MÚSZ-alapszabály szerint a személyi kérdéseknél még mindig nyílt szavazás van. Ezen a mai kor már rég továbblépett, hogy ott ült az elnök a vele függelmi viszonyban élő szervezetekkel és azt nézi, ki szavaz rá, ki ellene. Biztos vagyok benne, hogy a közgyűlés levezető elnöke a demokratikus elveknek megfelelően ennek ellenére titkos szavazást rendel el, mert csak így lehet egy elnökválasztás tiszta korrekt és befolyástól mentes.

Turi György, Petrov Iván edző és Kiss László akkori szövetségi kapitány a magyar úszóválogatott edzésén a kazanyi vizes világbajnokságon 2015-ben. Fotó: Kovács Anikó /MTI

A Wladár Sándor és az általa vezetett Magyar Úszó Szövetség elnöksége a 2017-es, háborús helyzetre emlékeztető időszak lezárásaként beiktatásakor első sorban versenyzőcentrikusságot ígért a béke, a teljesen átlátható működés, továbbá az üvegzseb mellett. Ami tény, színre lépésével a korábban a közvéleményt éveken át foglalkoztató botrányok tényleg egy csapásra megszűntek. Az elnök a 24.hu kérdésre előbb az elmúlt három év alatt csapatával elért eredményeket sorolta, de kitért a főtitkár-, és a kis egyesületek létét veszélyeztető kérdésre is. Szerinte a

  • a szervezeti átalakítások – szabályzatok, versenyrendszer átalakítása, képzési rendszer, stb. –, ha nem is zökkenőmentesen, de lezajlottak.
  • A szövetség apparátusa 2018-2019-ben hét nagy nemzetközi esemény megrendezésekor vizsgázott jelesre,
  • olimpiai bajnokok testületét és sportolói bizottságot hozott létre, utóbbit szokatlanul széles jogkörrel.
  • Kilenc hónapos munkával elkészítették és a miniszterelnök asztalára tették az Úszó Nemzet Programot, amely megoldhatja a magyar úszás utánpótlás jövőjét.
  • És ami a közvélemény számára is látható és a legfontosabb: az elmúlt három évben legjobbjaink a világszintű eredményeket a megszokottnál is nagyobb mennyiségben szállították.

Wladár hasonlóan látja a szövetséget, mint vetélytársa, azonban a főtitkári kérdésben az élet szerinte felülírta a hagyományos magyar szövetségi modellt.

„Egy viszonylag kis költségvetéssel működő nagyvállalat vagyunk, amely világversenyeket rendez, közbeszerzési eljárásokat folytat le, 139 tagszervezete képviseletét ellátja, segíti, állandóan újratervez a változó pénzügyi és szakmai változásoknak megfelelően.

Ezt hagyományos szövetségi formában egyetlen ember már nem tudja működtetni. Az élet már túlhaladta ezt a rendszert, az egyszemélyes irányítás és döntéshozatal időszakát. Nem véletlen, hogy a nagy nemzetközi szervezeteknél (például a Nemzetközi Úszó vagy Atlétikai Szövetségnél) sincs már főtitkári pozíció. Ehelyett csapatmunka van és területi felelősök: az elnöknek épp úgy megvannak a saját operatív feladatai, mint az általános alelnöknek, a pénzügyi vezetőnek, a jogásznak, a sportszakmai vagy a nemzetközi vezetőnek

– fogalmazott Wladár.

Hozzátette, a válogatottakkal, az elindított programokkal tényleg nincs gond, a szövetség működtetését ezekben a nehéz időkben is biztosították a munkahelyek megtartásával. De a Covid a magyar úszósport hátországát valóban veszélyezteti.

A MÚSZ nem tud kinyittatni egy zalaegerszegi, miskolci vagy éppen váci uszodát, mert nincs jogosultsága ehhez. Erről a helyi önkormányzat, vagy a létesítmény üzemeltetője dönt. Viszont a régióvezetőinkkel együttműködve öt hete elkészítettünk egy átfogó helyzetjelentést, amelybe valamennyi tagszervezetünket bevontuk. A javaslatainkkal együtt azonnal eljuttattuk ezt az anyagot az EMMI-nek és a MOB-nak, ahol pozitív fogadtatásban volt része – vagyis senkit nem hagyunk magára. Ebben a covid-helyzetben nyilvánvalóan még nagyobb összefogásra, erősebb kommunikációra és a felmerülő problémák folyamatos orvoslására van szükség

– érvelt Wladár Sándor.

Ilyen előzmények után a vasárnapi közgyűlésen az dől el, hogy a magyar úszósport inkább összefog és a sportággal közösen keres megoldást a valóban égető problémára, avagy a folytonosság és a béke jegyében a következő ciklusra is megerősíti hivatalában Moszkva olimpiai bajnokát és az elnökséget, vagy Gyárfás Tamás, Bienerth Gusztáv, Wladár Sándor után négy éven belül megválasztja negyedik elnökét, és a kihívó Petrov Ivánnak ad bizalmat.

Kiemelt kép: Illyés Tibor /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.