A múlt héten mutatták be a budapesti olimpiai pályázat prezentációját, amin a magyar szervezőbizottság nem győzte hangsúlyozni, hogy Budapest valós alternatívája lehet a nagy világvárosoknak, mint például a vetélytárs Los Angeles és Párizs. A sportigazgató Mizsér Attila a portfolio.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy a magyar főváros a két riválishoz képest Budapest és Magyarország gazdaságilag kicsi, de fővárosi és kormányzati támogatottságban a mi pályázatunk a legerősebb.
És különben is, ez a pályázat nem arról szól, hogy Budapest mindenképpen olimpiát rendezzen, hanem arról, hogy ha a jövőben is fenn akarjuk tartani a sikerességet az olimpiai sportágakban, akkor ahhoz a jelenlegi infrastruktúra nem elég. Ennek fejlesztése a 2024-es pályázat mellett is zajlik, Mizsér Attila példaként a 2017-es vizes világbajnokságot említette, amelynek munkálatai a magyar úszósport fejlődéséhez is hozzájárulnak.
Számomra ez a munka nem csak arról a hathetes időszakról szól 2024 nyarán, hanem jóval túlmutat azon és a 2020-30-as évek magyar társadalmára is gondolok, miközben végzem a feladataimat.
A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, a budapesti pályázat egyik nagykövete, Szalay-Berzeviczy Attila úgy gondolja, Budapest gazdaságos olimpiát tudna rendezni, a ráfordítást pedig messze meg fogja haladni a pozitív nemzetgazdasági hozadék.
Szalay-Berzeviczy szerint az olimpia megrendezésének legnagyobb költségoldali kockázata a saját étvágyunk mértéke, ami akár a korrupció, akár a tervekhez képest történő túlköltekezés formájában jelenhet meg. Ugyanakkor szerinte a korrupciós veszélyt nem az olimpia hozza magával, az egy velünk élő civilizációs probléma, bárhol előfordulhat.
A szervezőbizottság egyébként azt tekinti az olimpia közvetlen költségvetésének, ami csak akkor jelentkezik, ha Magyarország megnyeri a pályázatot. A PwC tanulmánya szerint a rendezési költségek három költségbe sorolhatóak:
- közvetlen olimpiai költségek (rendezés, helyszínek felépítése a többi közt),
- alapeseti beruházások (például a 3-as metró felújítása),
- előrehozott beruházások (mint a Galvani-híd, ami alapvetően csak 2024 után készülne el, de ha elnyerjük a rendezést, akkor előbb).
A PwC becslései szerint ez a három tétel 3113 milliárd forint lehet, amit 299 milliárdnyi bevétellel lehet még csökkenteni. De ezek egy évvel ezelőtti számok, a portfolio.hu megjegyzi, hogy ezeket értesüléseik szerint most számolnak újra.
Szalay-Berzeviczy Attila megjegyzi, hogy a közvetlen olimpiai költségekre számolt nettó 774 milliárd forintos összeg mintegy kétharmadát fedezné az az 1,7 milliárd dollár, amit Lausanne utal át a győztes pályázónak, és ami a globális szponzorok befizetéseiből és a televíziós jogdíjakból folyna be. Emellett további bevételekkel lehet számítani, úgy mint a jegyértékesítés.
„A PwC tanulmánya számítások és elemzések általi megállapítása szerint Magyarország 2024-ben képes a nyári és paralimpiai játékok megrendezésre, Magyarországnak megéri ezen eseményt megrendezni és a budapesti pályázat esélyesnek tekinthető eme nemes versenyben” – mondta a portálknak a Budapesti Corvinus Egyetem docense, András Krisztina, aki szerint az olimpiarendezés a többi közt munkahelyek teremtésével és gazdasági növekedéssel járulna hozzá a magyra gazdaság teljesítményéhez.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jövő év szeptemberében, Limában dönt a 2024-es játékok házigazdájáról.
