Poszt ITT

Ha nincs ilyen telefonod, akkor egy senkiházi vagy

Steve Jobs és az Apple 10 évvel ezelőtt a mai napon szabadította el azt a kicsi, bumfordi, alig pár gombos, érintőképernyős poklot, amely aztán megváltoztatta a világot.

Merthogy az Apple telefonja tényleg annyira más volt, mint a vetélytársaké, hogy nem is lehetett velük egy lapon említeni, ez pedig mindenkit ámulatba ejtett. Egy pár hetes csoda persze önmagában nem lett volna elég a világuralomhoz, oda szép lassan, néha kicsit, néha nagyobbacskát bukdácsolva jutott el a termék. Az első közel sem tökéletes iPhone minden hibája ellenére olyan mély nyomott hagyott az emberiségben, hogy aztán jöttek az újabb és újabb verziók. Utólag belegondolva érdekes, hogy az iPhone sikertörténetének végül nem is az iPhone lett a főszereplője, de erről majd később.

Apa vette Amerikából okosba’

Életemben először 19 éves koromban vettem a kezembe iPhone-t, és hogy egy mobilos szakzsargonnal éljek: működött a dolog. Gyors volt, egyértelmű, egyszerű és különleges. A telefon használata közben egy hülye, bizsergő érzése támadt az embernek, amit szívem szerint ordítva így kürtöltem volna világgá:

tessék, ezt tudja az emberiség, a technológia csúcsa, és itt van a zsebemben.

Fater már nagyjából két éve, tehát a megjelenés óta rá volt kattanva a témára, míg végül sikerült beszerezni egy Amerikából behozott közepes állapotban lévő jailbreakelt, tehát feltört szoftverű modellt, amelyet ha véletlenül frissítettél, kinyírta a telefont, mert újraindításkor csak eredeti, amerikai előfiztéses kártyával lehetett feloldani. Akárhogy is, rá egy évre már nekem is iPhone-om volt, egy fekete 3-as, amit az akkor még ereje teljében működő józsefvárosi kínai piacon vettem egy arab árustól.

Dühös vagy, mert lenyúlta a csajod egy köcsög iPhone-os

Az iPhone nagyon rövid idő alatt lett a világ legnépszerűbb telefonja, és mint olyan, szimbólummá vált. Az azonban országonként, sőt, inkább

földrészenként változik, hogy mit jelképez a mobil.

Vannak, akik a fiatalságukat, modernségüket fejezik ki azzal, hogy az Apple-t választják, de akadnak helyek, például Kelet-Európában, így Magyarországon is, ahol a gazdagságot és a jólétet jelenti. Valahonnan innen gyökerezhet hát a néha oly’ heves hazai iPhone-utálat egyik szelete, hiszen itthon sokáig nagyrészt csak azok vásárolták a telefont, akiknek volt rá pénzük.

A történet nagy nyertese az Android

Félreértés ne essék, az Apple-t a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb vállalatává tette az iPhone, de ha jobban belegondolunk az utóbbi 10 évbe, talán érdemes átgondolni, hogy ki is az igazi nyertes. A 2007-es nagy durranás óta hihetetlen pénzek vándoroltak a kaliforniai óriáshoz, nála már csak maga a mobilipar járt jobban.

Az első iPhone megjelenése óta szinte minden mobilcég azon fáradozott, hogy utolérje az Apple-t. Rengeteg munka és energia befektetése után ez meg is történt, a csúcskategóriás androidos készülékek ugyanis mind minőségben, és ami gazdasági szempontból ennél is fontosabb, mind eladásokban utolérték az iPhone-t.

A szabadság és a választás csak egy illúzió

A verseny jót tett mindenkinek, a cégek ma már azért harcolnak egymással, hogy az ő terméküket válasszuk. Remek helyzetben vagyunk, mi, fogyasztók, gondolhatnánk.

Sajnos mindenkit el kell keserítenem, téged, androidos hívő és téged is, iPhone-függő, mindketten rabszolgák vagytok, méghozzá úgy, hogy nem is tudtok róla.

Az egész velőtrázó felismerés karácsony előtt kezdődött, amikor meg kellett válnom az iPhone 6-os mobilomtól. Gondoltam, jót tenne a váltás, hiszen már évek óta iPhone-t használok, így kinéztem egy pár évvel ezelőtti, de már modernizált Blackberry Q10-et. A történethez hozzátartozik, hogy az Apple-szerelem előtt Blackberry-t használtam, így nem volt teljesen ismeretlen a környezet, amibe visszaérkeztem.

Inst10, Facebox és a többiek

Az egyébként remekül megírt és működő Blackberry 10-es operációs rendszerrel egészen hamar megbarátkoztam, minden gyors, logikus és jól kinéző volt. A nyomógombos billentyűzeten pedig a szó szoros értelmében élmény volt írni, boldog voltam, hogy váltottam, de az öröm nem tartott sokáig. Az igazi problémák akkor jöttek elő, amikor arra akartam volna használni a telefont, amire manapság az emberek használják a telefonjaikat, vagyis fel szerettem volna nézni Instagramra, ki akartam írni valami hülyeséget Facebookra, aztán megnézni a YouTube-on, hogy miújság a nagyvilágban.

Ezekből elsőre semmi nem sikerült, Instagram-alkalmazás ugyanis nincsen Blackberry eszközökre, sőt, egy ideje már hivatalos Facebook sincs, a legnagyobb közösségi oldal csak egy böngészőn keresztül érhető el, és hasonló a helyzet a YouTube-bal is. A készülékre előre feltelepített androidos alkalmazásokkal működő Amazon Appstore sajnos megbízhatatlan volt, az onnan letöltött dolgok néha működtek, néha nem.

Fotó: Crackberry
Fotó: Crackberry

Az egyetlen megoldást az úgynevezett kliensek jelentették, amelyek bár olyanok voltak, mint az eredeti alkalmazások, nem azt, vagy nem úgy tudták, mint ahogyan kellett volna, ráadásul a teljes verzióért fizetni is kellett. Így bonyolítottam egy ideig a facebookos ügyeimet a Faceboxon, vagy töltöttem fel képet az Inst10-re.

2016 legvégére oda jutottam, hogy órákat ülök a gép előtt oktatóvideókat nézve, hogy hogyan varázsolhatnék Google Play Store-t a mobilomra, hogy elérjek olyan alapvető funkciókat, hogy legalább

jelezzen a telefonom, ha írnak Facebookon!

Végül többnapos szenvedés után összeroskadva feladtam, és beláttam, hogy aki ma a netes-mobilos világ minden előnyét élvezni szeretné, annak vagy iPhone-t,  vagy androidos telefont kell vásárolnia.

Nincs választás, nincs szabadság. Boldog születésnapot, iPhone!

Címlapkép: Techno Buffalo

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik