Poszt ITT

Ők lesznek az emberek, akiknek még Orbán sem parancsolhat

Földtörvény: négyezer földbirtokos lehet idővel összesen az egész országban.És lesznek helyi kiskirályok is.

Korábban a témában:

Ahhoz képest, hogy a föld körül Magyarországon tulajdonképpen évszázadok óta állandóan botrány van, az új földtörvény egészen zökkenőmentesen csúszott át a parlamenti gépezeten. Az ellenzék kicsit zúgolódott, a tüntetők kicsit tüntettek, de hát ez már évek óta csak háttérzajnak elég. Igaz, ez volt talán az első ügy, amikor a Fideszen belül hangos tiltakozás támadt a kormány egy terve ellen (Ángyán József már függetlenként ül azóta a parlamentben). Ám ahhoz képest, hogy mekkora változásokat hoz ez az életünkbe, ezt elég kis ellenkezésnek mondanám.

Ugyanis az új földtörvény szinte visszaállítja a feudalizmust, két módon is. Egyrészt megágyaz annak, hogy nagyon kevés ember kezében legyen föld. Másrészt pedig olyan emberek kezébe adja a földtulajdonosok meghatározásának jogát, akiknek nem kell megindokolniuk a döntésüket, és valójában senki sem vizsgálhatja a döntésüket.

Álkorlát

Elvileg a gazdag külföldiek földfelvásárlásainak korlátozását célozná az a szabály, hogy ne lehessen túl sok föld egy-egy ember kezében. A törvény azt mondja ki, hogy maximum 1200 hektár lehet egy természetes személy, és 1800 hektár egy cég tulajdonában.


A Jobbik tiltakozik Áder ablaka alatt
Fotók: Neményi Márton

Ez úgy hangzik, mintha valójában növelné a birtokosok számát, nem? Csakhogy kimondja a törvény azt is, hogy a családtagok birtokát nem kell összeadogatni a korlát értelmezésekor. Tehát ez gyakorlatilag azt jelenti: ahány családtagod van, akivel beszélőviszonyban vagy, annyiszor 1200 hektárnyi földed lehet.

Birtokoseset

Tehát a jelenlegi helyzethez képest valójában több földet vehet majd mindenki, ami a nagybirtokosok megerősítését teszi lehetővé. Jelen pillanatban körülbelül 6 millió hektár termőföldet tartanak nyilván Magyarországon, amely körülbelül 3 millió földtulajdonos közt oszlik meg.

Ám ha megnézzük, hogy mi történne akkor, ha az emberek elkezdenének földet vásárolgatni, akkor azt látjuk: ha mindenki elérné a határt, akkor elvi szinte kevesebb mint négyezer földtulajdonos lehetne Magyarországon. Tegyük fel, hogy nem éri el minden tulajdonos ezt a határt, de akkor is: több ezerre, maximum tízezerre szűkülhet a tulajdonosi kör, ami jelentős változás a mostani milliós körhöz képest. Előbb vagy utóbb márpedig minden föld gazdát cserél. (Az öröklésre nem vonatkozik a korlátozás.)

Tapad a sár

A földek felvásárolgatása már most is zajlik, amit abból is lehet látni, hogy emelkednek a termőföldárak. Aki teheti, vesz, hisz több föld sosem lesz.

A tőke természete pedig olyan, mint a higanyé: a tőkedarabok addig épülnek össze, amíg nem alakulnak ki mono- vagy oligopóliumok. Az oligopólium – ha esetleg valaki nem emlékszik a történelemórákról – az, amikor néhány ember osztja el egymás közt a hatalmat.

Egy bizottság mindenek felett

Ám ez még kevés lenne ahhoz, hogy a magyar föld egyre kevesebb ember kezében összpontosuljon, hiszen minden föld valakinek a tulajdonában van most is. Miért adná el Józsi bácsi a földjét pont valamelyik oligarchának? – merül fel a kérdés.

De sajnos erre is gondoltak a földtörvény kidolgozói. Minden településnek lesz egy földhasználati bizottsága, amely 3-9 emberből áll, s alapvetően a helyi tulajdonosokat képviseli. Ők mondhatják majd meg, hogy kit engednek a faluban földet venni, kit nem. (Külön rendelet készül arról, őket hogyan kell majd kinevezni.)

Bírósági kamukör

A bizottság kimondott hozzájárulása nélkül ugyanis a hatóság nem hagyhatja majd jóvá az adásvételi szerződéseket. Ez azt jelenti, hogy már annyival meg tudják fúrni majd egy nekik nem tetsző személy tulajdonszerzését, hogy egyszerűen nem válaszolnak a hatóság levelére és nem foglalnak állást azzal kapcsolaban, hogy engedik vagy nem engedik az vevő vásárlását.

Igazából indokolniuk sem kell döntésüket, mert a törvény azt mondja, hogy ezeket a döntéseket alapozhatják például „köztudomású tényekre” és „legjobb ismereteikre”.

Jogorvoslat nélkül

Persze a bíróságra lehet majd vinni a hatóság döntését, ám a bíróság csak azt tudja vizsgálni, hogy jogszerűen járt-e el a hatóság. De ha nem kap állásfoglalást, akkor nem is tehet mást a törvény szerint a hatóság, mint hogy nem engedélyezi a szerződéskötést. A kör bezárul.

Vicces, hogy a törvény külön hangsúlyozza, hogy a bizottságok döntése ellen nincs jogorvoslat.

Az ilyesmi csak a királyság idején volt szokás.

 

Piaci gondok

A föld persze mindenütt egy különleges jogi kérdés, ami nem teljesen piacszerűen működik. Van, ahol a termőföld árát állapítja meg hatóság, van, ahol a helyi gazdálkodói közösségnek van nagy hatása, s az állam is jellemzően aktív tulajdonos (nálunk is az állam a legnagyobb földtulajdonos).

Az külön érdekes, hogy a magyar földviszonyok esetében a törvény elméletileg – a külföldi gazdák tőkefölényére hivatkozva – az „emberek” földhözjutási lehetőségét próbálná biztosítani azzal, hogy alacsonyan tartja az árakat.

Gyakorlatilag viszont a földhasználati bizottságok (tehát a földtulajdonosok) döntik majd el, mennyiért lehet adni-venni a földet. Ha valaki nem jó árat mond, akkor könnyedén elkaszálhatják a tranzakciót.

Tehát a piac forgalma is le lesz fojtva, ami általában oda vezet, hogy emelkednek az árak. Persze nagy kérdés, hogy mi lesz ebben a már most birtokosnak számító gazdák érdeke: ha maguk veszik, az alacsony ár lenne a jó, de ha más, akkor a magasabb, nyilván.

Ugyanakkor a törvény azt is kimondja, hogy az adásvételnél az ár nem térhet el jelentősen az átlagtól, tehát nem mehet túl gyorsan se föl, se le.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.