Ahhoz képest, hogy a föld körül Magyarországon tulajdonképpen évszázadok óta állandóan botrány van, az új földtörvény egészen zökkenőmentesen csúszott át a parlamenti gépezeten. Az ellenzék kicsit zúgolódott, a tüntetők kicsit tüntettek, de hát ez már évek óta csak háttérzajnak elég. Igaz, ez volt talán az első ügy, amikor a Fideszen belül hangos tiltakozás támadt a kormány egy terve ellen (Ángyán József már függetlenként ül azóta a parlamentben). Ám ahhoz képest, hogy mekkora változásokat hoz ez az életünkbe, ezt elég kis ellenkezésnek mondanám.
Ugyanis az új földtörvény szinte visszaállítja a feudalizmust, két módon is. Egyrészt megágyaz annak, hogy nagyon kevés ember kezében legyen föld. Másrészt pedig olyan emberek kezébe adja a földtulajdonosok meghatározásának jogát, akiknek nem kell megindokolniuk a döntésüket, és valójában senki sem vizsgálhatja a döntésüket.
Álkorlát
Elvileg a gazdag külföldiek földfelvásárlásainak korlátozását célozná az a szabály, hogy ne lehessen túl sok föld egy-egy ember kezében. A törvény azt mondja ki, hogy maximum 1200 hektár lehet egy természetes személy, és 1800 hektár egy cég tulajdonában.
A Jobbik tiltakozik Áder ablaka alatt
Fotók: Neményi Márton
Ez úgy hangzik, mintha valójában növelné a birtokosok számát, nem? Csakhogy kimondja a törvény azt is, hogy a családtagok birtokát nem kell összeadogatni a korlát értelmezésekor. Tehát ez gyakorlatilag azt jelenti: ahány családtagod van, akivel beszélőviszonyban vagy, annyiszor 1200 hektárnyi földed lehet.
Birtokoseset
Tehát a jelenlegi helyzethez képest valójában több földet vehet majd mindenki, ami a nagybirtokosok megerősítését teszi lehetővé. Jelen pillanatban körülbelül 6 millió hektár termőföldet tartanak nyilván Magyarországon, amely körülbelül 3 millió földtulajdonos közt oszlik meg.
Ám ha megnézzük, hogy mi történne akkor, ha az emberek elkezdenének földet vásárolgatni, akkor azt látjuk: ha mindenki elérné a határt, akkor elvi szinte kevesebb mint négyezer földtulajdonos lehetne Magyarországon. Tegyük fel, hogy nem éri el minden tulajdonos ezt a határt, de akkor is: több ezerre, maximum tízezerre szűkülhet a tulajdonosi kör, ami jelentős változás a mostani milliós körhöz képest. Előbb vagy utóbb márpedig minden föld gazdát cserél. (Az öröklésre nem vonatkozik a korlátozás.)
Tapad a sár
A földek felvásárolgatása már most is zajlik, amit abból is lehet látni, hogy emelkednek a termőföldárak. Aki teheti, vesz, hisz több föld sosem lesz.
A tőke természete pedig olyan, mint a higanyé: a tőkedarabok addig épülnek össze, amíg nem alakulnak ki mono- vagy oligopóliumok. Az oligopólium – ha esetleg valaki nem emlékszik a történelemórákról – az, amikor néhány ember osztja el egymás közt a hatalmat.
Egy bizottság mindenek felett
Ám ez még kevés lenne ahhoz, hogy a magyar föld egyre kevesebb ember kezében összpontosuljon, hiszen minden föld valakinek a tulajdonában van most is. Miért adná el Józsi bácsi a földjét pont valamelyik oligarchának? – merül fel a kérdés.
De sajnos erre is gondoltak a földtörvény kidolgozói. Minden településnek lesz egy földhasználati bizottsága, amely 3-9 emberből áll, s alapvetően a helyi tulajdonosokat képviseli. Ők mondhatják majd meg, hogy kit engednek a faluban földet venni, kit nem. (Külön rendelet készül arról, őket hogyan kell majd kinevezni.)
Bírósági kamukör
A bizottság kimondott hozzájárulása nélkül ugyanis a hatóság nem hagyhatja majd jóvá az adásvételi szerződéseket. Ez azt jelenti, hogy már annyival meg tudják fúrni majd egy nekik nem tetsző személy tulajdonszerzését, hogy egyszerűen nem válaszolnak a hatóság levelére és nem foglalnak állást azzal kapcsolaban, hogy engedik vagy nem engedik az vevő vásárlását.
Igazából indokolniuk sem kell döntésüket, mert a törvény azt mondja, hogy ezeket a döntéseket alapozhatják például „köztudomású tényekre” és „legjobb ismereteikre”.
Jogorvoslat nélkül
Persze a bíróságra lehet majd vinni a hatóság döntését, ám a bíróság csak azt tudja vizsgálni, hogy jogszerűen járt-e el a hatóság. De ha nem kap állásfoglalást, akkor nem is tehet mást a törvény szerint a hatóság, mint hogy nem engedélyezi a szerződéskötést. A kör bezárul.
Vicces, hogy a törvény külön hangsúlyozza, hogy a bizottságok döntése ellen nincs jogorvoslat.
Az ilyesmi csak a királyság idején volt szokás.
