Figyelő Top 200 (2001): Járműgyártás

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • A felesleges kapacitások leépítésével és az elbocsátásokkal javul a járműgyártás hatékonysága • A feltörekvő közép- és kelet-európai, ázsiai és távol-keleti piacokon nő az értékesítés, és fokozódik a helyi kooperációs gyártás …negatívan befolyásolhatja: • Az Egyesült Államok és Európa autópiacain megállt a növekedés, ami a beszállítók megrendeléseit is apasztja • A globalizációval regionális gyártóegységeket zárnak be a konszernek, csökken a helyi foglalkoztatás • A beszállítás is globalizálódik, kiszorulnak a másodlagos, kis, helyi beszállítók • Az uniós csatlakozás után megszűnik a nagyberuházások normatív társasági adómentessége, ami visszafoghatja az új belépők invesztícióit

Szimbolikus jelentősége van a magyar járműgyártás szempontjából, hogy az Audi Hungária Motor Kft. augusztusban átadta vadonatúj, 160 millió eurós beruházással létrehozott üzemét. Ebben napi 300 darab 8 hengeres motort gyártanak az Audi és a Volkswagen luxusautóiba, az A8-asba és a VW Phaetonba.

Az esemény jól mutatja, hogy bár a globalizálódott iparág felett továbbra is recessziós viharfelhők gyülekeznek, a magyarországi gépjárműgyártás változatlanul húzóágazatnak számít, amelybe ezután is szívesen fektetnek be a világcégek. A stratégák szerint átmeneti lesz a tavalytól érezhető megtorpanás, amely a magyar járműgyártás 2001-es volumenét is jellemezte, s ezután is a közép- és kelet-európai régió legdinamikusabban fejlődő ágazata marad a gépjárműipar, amely a korábbi előrejelzések szerint három év múlva eléri a 3 millió darabos személygépkocsigyártó-kapacitást.

Addig azonban csínján bánnak a gyártók a termelési előirányzatokkal. Az idén sem várható a tavalyi összesen 140 ezer darab magyarországi gyártású autónál (Suzukinál és Audinál) több. Okkal megfontoltak a gyártók. Tavaly a Magyar Suzuki 87 ezer darab gyártását tervezte, s végül 85 ezer lett belőle; az idén már óvatosabban terveznek. A győri Audi is mértéktartó, a tavalyi 55 ezer darab után ezúttal csak 50 ezer kocsi összeszerelésére készül. A világméretű autóipari recesszióval indokolható az is, hogy évek óta húzódik a Hyundai teherautók itteni összeszerelésének megkezdése, sőt lehet, hogy végleg lemondanak a tervről, mint ahogyan kútba esett a Samsung haszonjárművek gyártása is. Volumene miatt még nagyobb jelentőségű, hogy a szentgotthárdi Opel-üzemben évről évre visszafogottabb tervekkel állnak elő. Még szerencse, hogy azért az Audi AG győri motorgyártó birodalma “magas fordulaton jár”, és újabbnál újabb gyártmányokkal gazdagítja a palettát. Ilyen csemege a 8 hengeres üzem mellett a közvetlen benzin-befecskendezéses motorgeneráció, az FSI. Ennek sorozatgyártása júliusban azzal a 2 literes, 110 kilowattos (150 lóerős) 4 hengeres, 4 szelepes erőforrás összeszerelésével kezdődött meg, amelyet az Audi A4-esekbe építenek be.
Az FSI-motorok napi 500 darabos gyártási kapacitásához szükséges beruházás értéke eléri az 5 millió eurót (1,26 milliárd forintot). A sorozatgyártás megkezdésével lezárult az elmúlt évben indított fejlesztési program első szakasza. Amint azt Jürgen Lunemann, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az FSI-motorok készítése a győri vállalat versenyképességének bizonyítéka a Volkswagen-konszernen belül. A közvetlen benzin-befecskendezéses technológia az Otto-motoroknál tovább javítja a hatásfokot.

A dízelmotorok gyártásánál is az idén tavasz óta bevezetett új eljárással javul a minőség, csökken a költség és a felhasznált idő. A színesebb paletta az idén tovább javítja a második legnagyobb árbevételű magyar vállalat teljesítményét. Az Audi Hungaria Motor Kft., az Audi AG 100 százalékos leányvállalata, tavaly 1,2 millió motort gyártott, az idénre pedig már 1,3 milliót terveznek. A gépjárművek összeszerelése, mint már említettük, némiképp mérséklődik.

Jól “fizetett” tavaly az autógyártás Esztergomban. A Magyar Suzuki Rt. árbevétele 148,3 milliárd forintra rúgott, igaz, az új típus gyártásának előkészítésével kapcsolatos beruházások következtében még 0,8 milliárd forint ráfizetéssel zárta az évet a társaság. A dolgozói létszám 2001 végén 1670 fő volt, valamivel több, mint egy évvel korábban.

A rekordot döntő árbevételt a gyár tavaly 40,7 ezer Swift, 41,7 ezer Wagon R+, 2,7 ezer Subaru Justy, azaz összesen 85,1 ezer autó gyártásával érte el; az idei terv ennél szerényebb. A gyártás nagyobbik része, 50 ezer darab külföldön talál majd gazdára. A belföldi értékesítés a tervek szerint 31,5 ezer darab lesz, több tehát, mint a tavaly itthon értékesített 28,9 ezer Suzuki személyautó és 211 kis-haszonjármű. Az idén 145,6 milliárd forintos árbevétel mellett már 2 milliárd forint profitot várnak a tulajdonosok. Várhatóan tartani is tudják a tervet, mert az idei első félévet sikeresen zárta a Suzuki: belföldön 16,7 ezer darab személyautót értékesítettek, ami 16,6 százalékos növekedést jelent. Így a Suzuki a növekvő piacon a tavaly elértnél 1 százalékponttal több, 20,5 százalékos részesedést mondhat magáénak. Exportra 25,3 ezer autót gyártottak. A prognózisok szerint a tendencia folytatódik, és a második félévben további erősödésre számítanak a belföldi piacon.

A növekvő eladással párhuzamosan évek óta folyamatos a fejlesztés a Magyar Suzukinál. A jelenlegi névleges kapacitás már 80 ezer autó évente, amelynek további bővítése várható a piac függvényében. Az előzetes számítások szerint 2004-ig a gyártókapacitás el fogja érni a 120 ezret. A gyár 2003 második felében már új modell gyártását is megkezdi. Az előkészítése lassan a finiséhez közeledik. Technológiai és gyártóeszköz-beruházásokra ebben az évben mintegy 14 milliárd forintot terveztek költeni. Az évi 5-10 milliárd forintos fejlesztési (technológia, minőségi, környezetvédelemi) invesztícióra a következő időszakban is lehet számítani, amint erre ígéretet is tett a tavaszi közgyűlésen megjelent Osamu Suzuki elnök.
A Fiat-GM Powertrain szentgotthárdi leányvállalatának, az Opel Magyarország Autóipari Kft.-nek tavalyi, 147,6 milliárd forintos árbevétele jelentősen elmaradt a 2000-ben elért 177,7 milliárdtól, az idei pénzügyi tervekről pedig egyelőre szemérmesen hallgatnak a cégnél. A kft. 2000-ben még 28 milliárd forintos profitnak örülhetett, de – részben a beruházások következtében – tavaly 59,6 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Az idei tervről csak annyit tudni, hogy várhatóan már “pozitív lesz” az eredmény.

Az Opel Magyarországnál egyelőre nem beszélhetünk érdemi növekedésről. Motorból a tavaly elkészített mintegy 400 ezres darabszám megismétlése szerepel a tervekben, hengerfejből pedig az elmúlt évi 269 ezer után 280 ezret szeretnének gyártani. A motorpaletta nem változik, marad a három típus: az 1,4, 1,6, illetve 1,8 literesek gyártása. Ez utóbbit csak Magyarországon gyártják a vállalatcsoporton belül. A tervek visszafogottságát mutatja, hogy a névleges motorgyártó-kapacitás évi 570 ezer, a hengerfejé 460 ezer darab. Autót pedig – a hajdani magyar Astra és kínai megrendelésre készített Vectra után – ma már egyáltalán nem szerelnek össze Szentgotthárdon.

Az ezredfordulósnál kisebb teljesítmény következtében a dolgozói létszám is tovább zsugorodott, 75 fővel, így az év végén – a két évvel ezelőtti több mint ezer fő helyett – már csak 832-en dolgoztak az Opel Magyarország üzemeiben. A csökkenés nem létszámleépítés, csak egyes tevékenységek “kiszervezésének” következménye. A szentgotthárdi terveket beárnyékolja, hogy a piac még mindig nem kedvez a benzinmotoroknak. A Fiat-GM stratégiai szövetség azonban új lehetőségekkel kecsegtet – Szentgotthárd szállíthatna a Fiatnak -, de ez ügyben egyelőre konkrét döntés még nem született.

A visszafogott termelés és a költségcsökkentő intézkedések következményeit – az előzetes adatok szerint tavaly 1700 milliárd forint termelési értéket előállító járműgyártás, azon belül főleg az 1200 milliárd forint értékű készgépjármű-gyártás, illetve a 383 milliárd forintnyi motoralkatrész-gyártás – valamennyi szereplője megtapasztalta. Mindez az évről évre 10-12 százalékkal növekvő, tavaly becsülhetően 350 milliárd forint termelési értéket előállító hazai járműalkatrész-gyártókat is érintette. Bogdanovits László, a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetsége főtitkára megerősíti: a megrendelések valóban mérséklődtek, a háttéripar azonban viszonylag jól “megúszta” a gyárak takarékossági, termeléscsökkentő intézkedéseit. A motor-, hengerfej és sebességváltó-gyártásban ugyanis viszonylag kevés a magyar beszállító, a készjármű-gyártásban élen járó Suzuki pedig gyakorlatilag hozta az eredeti tervet. A megrendelők – az “évi rendes” beszállított alkatrészár-csökkentésen túl – nem mérsékelték az árakat, sőt a Suzuki az új típussal kapcsolatos bővítése miatt magasabb gyártási volumenekről tárgyal a partnerekkel, akik így méltán bíznak a jövőben.

Járműgyártó cégek toplistája, 2001