Az álhírek igazából álproblémát jelentenek
– mondta Dean Starkman, Pulitzer-díjas újságíró a Független Médiaközpont Szemben az álhírrel című konferenciáján. A CEU vendégtanára bemutatta, hogy miközben a Facebook és a Google bevételei szinte exponenciálisan nőnek évről évre, addig a digitális média platformjai ehhez képest szinte elenyésző bevételt hoznak.
A fő kérdés tehát az, miként lehet majd elérni, hogy a Facebook és a Google is vállalja a felelősséget a felületeiken megjelent tartalmak hitelességéért.
Nyilvánvaló, a két óriásvállalat már nem sokáig takarózhat azzal, hogy „dehát mi csak techcégek vagyunk”. Az amerikai elnökválasztás után sokan felelősségre vonták a Facebookot és a Google-t is, mégis mindkettő csak november 8. után jelentette be, hogy fellépnek az álhírek ellen.
Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke szerint az egyik legfőbb probléma a média profitabilitásának csökkenése. Ezáltal ugyanis a különböző médiumok sebezhetővé válnak, így alakulhatott ki az a helyzet, hogy sokak úgy érzik,
Így jobb sztori születhet, jobb címmel, ráadásul a valóság sem áll a készítők útjában és a hiteles források keresésére sem kell időt szakítani. Weyer úgy gondolja, kimondható, hogy a Google és a Facebook részéről álszentség az, hogy csak most reagálnak a problémára.
Ez részben azzal magyarázható, hogy ugyan eddig is voltak álhírek, de korábban olyanokról szóltak, mint „most megtudhatod az örök élet titkát” vagy „megnyerheted a legújabb iPhone-t”, politikailag érzékeny témában kevésbé születtek ilyenek.
A Főszerkesztők Fórumának elnöke szerint a két céget érdekalapon lehet rábírni, hogy vállalja a felelősséget, egyelőre viszont még tartják magukat ahhoz, hogy nincs szerkesztői felelősségük. Weyer a Google és Facebook helyzetét az újságos bódékéhoz hasonlítja, hiszen például az ott kihelyezett bulvárlapok hajtás felett elhelyezett hangzatos címei ugyanúgy működtek, mint jelenleg a kamuhíreké:
A megbízhatatlan történetek elterjedése azzal is magyarázható, hogy korábban az álhírek a periférián voltak, így könnyen láthatóvá vált a különbség a tények és a kamuhírek között. A Facebook és a Google hatására azonban a periféria és a mainstream média összemosódott, egy felületen jelennek meg a valódi és a kreált tartalmak.
A Facebook és a Google elvette a média üzletét
– jelentette ki Weyer.
A két techóriás nem akarja magát médiacégként feltüntetni, csak a „kirakat” szerepüket szeretnék megtartani. Vitatott kérdés egyrészt, hogy milyen jogi felelősség terheli őket, másrészt az is, hogy nem kellene-e a hatalmas bevételük egy részét visszaosztani a rajtuk keresztül fogyasztott piaci szereplőknek.
Az utóbbi időben már elkezdődtek az európai szintű egyeztetések, illetve különböző médiatámogatási projektek is indultak, ami olyan, mintha a Facebook és a Google azt mondaná:
maradjunk barátok.
A Facebook az álhírproblémák kezelésével kapcsolatos egyeztetéseket Európában összeköti a különböző országokban zajló választásokkal, hiszen ezeken a helyeken van a leginkább félnivalójuk attól, hogy sérül a reputációjuk. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg Németországban és Franciaországban is zajlanak ilyen tárgyalások.
Az előadások után a hazai újságírók részvételével zajló kerekasztal beszélgetésen arról vitáztak, tényleg megkerülhető-e Magyarországon az újságírás „fő árama”. Kőműves Anita, a Vasárnapi Hírek munkatársa azt mondta, itthon tényleg működik az „összezavaró stratégia”, hiszen ő is találkozott már azzal, hogy
Úgy gondolja, az embereket sokszor egyedül a tévébe kerüléssel lehet elérni, viszont azt tapasztalja, többségük semmilyen csatornatudatossággal nem rendelkezik. Magócsi Márton, az Abcúg fotóriportere is azt tapasztalja, hogy rengeteg ember számára a valóság az, amit a tévében lát.
Nincs az az utolsó cigánysori háztartás, ahol ne lenne televízió, és nincs bekapcsolva egész nap, mondta.
A tévén kívül sokakhoz hírek szinte alig jutnak el, a másik forrás az internet, ami pedig gyakorlatilag a Facebookot jelenti. Tófalvy Tamás, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének főtitkára szerint a gond az, hogy szinte semmilyen adat nem elérhető arra nézve, hogyan tájékozódnak az emberek.
Az MTE egyik korábbi kutatása vizsgálta a magyar Facebook-felhasználók attitűdjét. A tavaly februárban publikált tanulmányban azt vizsgálták, kiket tartanak hiteles forrásnak a közösségi oldal hazai felhasználói, majd eléggé megdöbbentek, amikor kiderült, hogy
Előbbi az internetezők 12, utóbbi 10 százaléka szerint számít hiteles forrásnak.
