Nagy port kavart fel hétfői cikkünk, amelyben néhány olyan kormányzati intézkedést soroltunk fel 2010-től kezdve, amelyek következtében Magyarországon nehezebbé vált az újságírók és a független médiaműhelyek munkája, illetve amiből kiderült, milyen módszereket alkalmazva gyűrte be maga alá Orbán Viktor szinte a teljes magyar médiaipart. A teljesség igénye nélkül soroltuk fel a sajtószabadságot gyengítő intézkedéseket, hiszen például arról nem is tettünk említést, amikor Kövér László, az Országgyűlés elnöke hónapokon át kitiltással akadályozta az RTL Híradó, az Index.hu, a HVG.hu, a 24.hu és más újságíróstábok munkavégzését az Országházban, illetve számos egyéb, a sorba beleillő történést sem említettünk.
Cikkünk csak 2010-től foglalkozott a kérdéssel, Orbán Viktor hatalommechanikájának jelei azonban már 1999-ben, az első kormányzása idején megmutatkoztak a sajtó szabadságának korlátozásának tekintetében. Ennek példájaként idézzük fel az alábbiakban Juszt László televíziós újságíró – aki egykoron Kriminális címen vezetett bűnügyi tévéműsort a köztévénél, illetve ilyen néven egy hetilapot is megjelentetett hasonló tematikával – esetét.
Dokumentumok kerültek nyilvánosságra
A történet 1998-ban indul, amikor Orbánból először lett miniszterelnök. Kormányra jutása után nem sokkal a sajtóban arról kezdenek el cikkezni, hogy az államtól ingyen kapott székházat a Fidesz jó pénzért eladta, és a befolyt pénzből egyebek közt megvásárolhatták Orbán apjának, Orbán Győzőnek azt a kőbányát, ahol korábban MSZMP-párttitkárként dolgozott.
Orbán a Fidesz választmányi gyűlésén ezután bejelenti, hogy a Horn-kormány idején titkosszolgálati eszközökkel figyeltették a fideszes politikusokat és parlamenti vizsgálóbizottságot hoznak létre Kosztolányi Dénessel az élen.
Juszt egy évvel később, 1999. május 27-én nyilvánosságra hozza azokat a megfigyelési-ügyet érintő dokumentumokat, amelyek nem támasztják alá azt, hogy fideszes politikusokat közpénzekből figyeltek volna meg törvénytelenül.
Orbán erre válaszul egy rádióinterjújában azt nyilatkozza, hogy a tévés törvénysértést követett el, amikor titkos dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Sőt, Juszt szerint a miniszterelnök itt nem állt meg, az újságíró a 24.hu-nak felidézve az akkoriban történteket azt állítja,
rabosították, bűnözőként kezelték, elvették az útlevelét, elvesztette a műsorát a Magyar Televíziónál, és a hetilapja is odaveszett.
Orbán bocsánatot kért, de az akta nem került vissza
Ami biztos, és bírósági papírokkal bizonyított, hogy Juszt László ellen végül minden vádat ejtettek a hatóságok, bűncselekmény hiányában, és Orbán Viktort bíróság kötelezte a bocsánatkérésre. Amit meg is tett fizetett hirdetésben a Népszabadság, illetve a Magyar Hírlap hasábjain. (A bocsánatkérés híre egyébként máig olvasható az interneten, például itt!)
Juszt László még egy különös esetet említ a történtek kapcsán, és a Fővárosi Főügyészség feljegyzését mutatja, mely dokumentumban azt írja dr. Korona Lajos ügyész, hogy Orbán titkársága kikéretett az ügyészségi irattárban elfekvő aktából egy dokumentumot, de azt később nem vitték vissza.
Juszt úgy látja, az a lényeges az egész történetből, hogy
Orbán úgy használja a különféle államhatalmi szervezeteket törvénytelenül, ahogyan a kedve tartja.
Az újságíró a történtekről korábban egy könyvet is írt, Juszt ügy, avagy a kormányzati pánikbetegség címmel.
