Light
Balaton, vihar (Array)

Rémisztő égi jelenség a Balaton fölött

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 06. 10. 15:48

Olyan, mintha a zivatarfelhő sötét lelke lépne le a felszínre, hogy elpusztítson mindent, ami az útjába kerül. Nem ilyen túlvilági okból, de többé-kevésbé ez történt tegnap.

Amit a videón látunk, egy légzuhatag. Zivatarok nyomán jön létre, amit később részletesen el is magyarázunk, most elég annyi: a zivatar létrejöttének egyik alapfeltétele az intenzív feláramlás – egy meleg légréteg a talaj közeléből folyamatosan gyorsulva felfelé tör.

A zivatarok környezetében, a magasabb légkörben felhalmozódott levegő nagy sebességgel lefelé áramlik, az esőcseppekről párolgó víz még hűti is, ezáltal a gravitáció hatására jelentősen felgyorsulva éri el a talajt. Ez a légzuhatag, mintha a levegő lezuhanna a földre – magyarázza a Hír24-nek Reisz András meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.

Robbanás és brutális szél

Kiterjedése a zivatarrendszer méretétől függ, 10-20 kilométerig terjedhet. Hihetetlen erővel csap le, a szél sebessége az addigi néhány km/h-ról egy pillanat alatt akár 100 km/h fölé is emelkedhet. Ilyen hirtelen gyorsulások általában a felhevült és nedves légkörben kialakuló zivatarokhoz kapcsolódhatnak, tehát nyáron alakulhatnak ki.

Veszélyes jelenség, gyakorlatilag “összepréseli” az alant fekvő építményeket. Ha valaki alatta állna, először egy nagy robajt hallana, de még mielőtt ideje lenne komolyan megijedni, a hatalmas erővel lecsapó szél hozná rá újból a frászt.

Nagy területen azonban a légzuhatag nem okoz kárt, mert a vízszintes kiáramlás során a súrlódás hamar felemészti az energiáját. Íme, így nézett ki a valóságban a Balaton fölött 2015. június 9-én, a 17 másodpercben jelenik meg:

Melegből zivatar

Nézzük akkor, hogyan alakul ki a zivatar, minden légzuhatagok szülő anyja. Ha a felszín közvetlen környezetében található légréteg felmelegszik, sűrűségbeli különbség alakul ki a környezetével és emelkedni kezd.

Ez az úgynevezett légbuborék, amelyet a felhajtóerő folyamatosan és egyre növekvő sebességgel “lök” felfelé abban az esetben, ha a felette levő légrétegek hűvösebbek, mint maga a buborék. Ez pedig a már említett feláramlás, és minél intenzívebb, annál nagyobb esély van a zivatar kialakulására.

Zivatarból “viharszörny”

Ha a feláramlás nagyon erős, a szélnyírás a zivatarfelhő hatására örvényleni, forogni kezd a felszínnel párhuzamos tengely mentén, mint a mókuskerék. A szélnyírás annyit tesz, hogy az egyre magasabb rétegekben a szél ereje is fokozódik. Ekkor alakul ki a szupercella, a hazai zivatarok godzillája, vagy talán pontosabb ha azt mondjuk, Kisgömböce.

A forgó zivatarrendszer ugyanis magába szívja a környező melegebb és nedves légtömegeket, ezzel egyre több energiával és vízpárával tölti fel magát. Egy öngerjesztő “viharszörny” születik, ami az átlagos zivatar fél-egy órája helyett hat-nyolc órán keresztül ontja magából az esőt, jeget és villámokat. Szupercellákból alakulnak ki a tubák és tornádók is, amelyekből egyre többet érnek tetten hazai viharvadászok.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 1968. április 12.
Mátrai Zsuzsa énekesnő részt vesz az Egy óra Majláth Júliával című műsor felvételén. A műsort húsvét hétfőn mutatják be a Magyar Televízióban Kalmár András rendezésében.
MTI Fotó: Patkó Klári
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.