A Rába egykori vendégházát tavaly a Mathias Corvinus Collegium vásárolta meg.

Egy alkoholista szülő a gyerek számára olyan, mint a dinoszaurusz a nappali közepén: mindenki látja, de tilos beszélni róla. Interjú a Mattik Dora álnéven alkotó szerzővel, aki kíméletlen őszinteséggel írt erről.

Nem bántak kesztyűs kézzel a Szovjetunióban a második világháború hőseként tisztelt marsall emlékművével.

Van, aki szerint az ember legjobb barátja nem négy, hanem két lábon jár.

A Netflix új holland sorozata, A piszkos vonal a szextelefon-forradalom kirobbanását követi nyomon Amszterdam macskaköves utcáin, drogban fürdő rave-partikon és csatornába vezetett Ferrarikon keresztül.

Valerij Gergijev 2017 óta nem adott le adóbevallást, sőt, alapítványi pénzeket használ magáncélra.

Abban az épületben, amit a színésznő nagyapja moziként építtetett.

Az eset még novemberben történt, de csak most vált publikussá.

A bonyolult tetőszerkezet helyreállítási munkálatai kaptak kormányzati kiemelést.

Egy filmes házaspár érkezik a kis svéd szigetre, hogy Ingmar Bergman árnyékában fejezzék be forgatókönyveiket, ám közben kapcsolatukon is repedések mutatkoznak. Bergman szigete, kritika.

A számos díjjal kitüntetett rádiós 72 éves volt.

A Filéző podcast eheti vendége Palotai Zoltán, a Bortársaság társtulajdonosa, akivel arról is beszéltünk, hogyan alakult a magyar borízlés az elmúlt 30 évben, és hogy mit tesz a borral a klímaváltozás.

Ami akkor már semmit nem ért. Kőrössi P. József...

Az 500 című vetélkedő már első évadjával is komoly sikert hozott az ATV-nek. Jön a folytatás, a műsor készítéséről a forgatáson Rónai Egont és a vetélkedő producerét, Wisinger Jánost kérdeztük.

Lakóház kerülhet a helyére.

A SpaceX és a NASA történelmi jelentőségű összeborulásának egy fontos állomásáról szól a Netflix új dokumentumfilmje, a Visszatérés az űrbe, de inkább egy kétórás óda Musk-imázsfilm lett.

A harmincas évek végén ezzel csábították a vásárlókat.

A Forsyte Saga egy Nobel-díjas író családregény-ciklusa volt eredetileg, de ma már a többség tévésorozatként emlékszik rá. A sorozatban volt a brit tévétörténelem első nemierőszak-jelenete, csakúgy, mint a tévé első igazi antihőse.

A teljes pályája alatt a városban dolgozó Mario Cavallè álma végül nem vált valóra: az iglukból tizenkettő, a gombákból pedig mindössze kettő készült el.

Saját szökésének letaglózó történetét írta meg A lázadó című könyvében Rahaf Mohammed, aki Szaúd-Arábia egyik vezető családjának tagjaként elsősorban a Twitter erejének köszönhetően menekülhetett el családja elől.

Bridgerton: elfojtott vágy, repkedő szikrák, mindez nőpárti és olyan meseszerű, amilyenre a jelen korban épp szükségünk van. Évadkritikai rajongásmaraton.

„Csak a szabad embernek van esélye a szeretetre” – írták az arcképe mellé.

Koreától Törökországig újabb és újabb országok igazolják: a Nyugat kulturális hegemóniája már a múlté. Kína és különösen Oroszország azonban hiányzik az ilyen sikertörténetek közül. Tényleg nem értik ezek az országok az ebben rejlő lehetőséget, vagy nem is érdekli őket, hogy vonzóvá tegyék magukat?