Hétfőn kora délután Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tartott az elmúlt napokban mini-Dubajként elhíresült terv kapcsán, az Építészfórum pedig bejutott a helyszínre, és élő tudósításban tette közzé az ott elhangzott információkat.
A két héttel ezelőtt felröppent hírek szerint a dubjai Burdzs Kalifát, a világ ma legmagasabb épületét is fejlesztő üzletember a város legmagasabb, a MOL Campus 143 méter magas központi épületénél másfélszer magasabbra nyújtózó, 220-240 méter magas épületet húzná fel a XIII. és a XIV. kerület határára. A magyar sajtóban azonnal mini-Dubajként emlegetett, a torony mellett egy luxuslakás- és irodaház-negyedet is magában foglaló, Karácsony Gergely főpolgármester által „elképesztő rossz ötletnek” titulált terv természetesen még távoli álom, a Telex birtokába került dokumentumok azonban arra mutatnak, hogy a kisebb részleteket máris kidolgozták.
A mai árszinten is több mint 300 milliárdot felemésztő munkákról néhány napja kiderült, hogy a projekt képezné például a zuglói és angyalföldi villamosvonalak összekötése, valamint egy Rákosrendező fölé építendő kerékpáros híd megszületése, így sokan tűkön ülve várták a miniszter mondanivalóját.
A meglepetések nem maradtak el: Lázár arról beszélt, hogy a főváros helyzetét áttekintő kormány úgy gondolja,
A helyzet pikantériája, hogy a kormány az elmúlt időszakban több mint 220 milliárd forintot vont el Budapesttől, ez az összeg pedig még magasabb lenne, ha a városvezetés által júniusban indított közigazgatási per végén a kormány győzne. Ez mostanáig még nem történt meg, Budapest ugyanis szeptemberben azonnali jogvédelmet kapott.
A miniszter hozzátette: Orbán Viktor korábban arra a feladatra kérte fel, hogy találjon olyan területet, ami érdemes lenne a fejlesztésre, ezt pedig Lázár a MÁV tulajdonában álló, voltaképp illegális szemétlerakóként szolgáló Rákosrendezőn találta meg. A politikus épp ezért arra tett javaslatot a kormánynak, hogy kezdődjön meg a terület feltárása, illetve a talajszennyezés megszüntetése, hiszen a földterület az Andrássy út meghosszabbításává válhatna.
– mondta, majd arról beszélt, hogy a miniszterelnök szerint nem születhetnek itt küzépszerű megoldások, mini-Dubaj helyett pedig maxi-Dubajban kell gondolkodni.
Orbán számára mindemellett
– folytatta.
Lázár arra tett javaslatot, hogy
A kormány szerint a magánrész kialakításához magántőke bevonására van szükség, így
– mondta, ezzel nem megcáfolva, de nem is megerősítve a dubaji fejlesztőről szóló korábbi információt.
A nemzetközi megállapodás megszületését követően fognak tárgyalni mind a Fővárossal, mind az érintett kerületekkel – hangzott el, majd a miniszter reményét fejezte ki aziránt, hogy megnyerhetik az ügynek az érintett területek vezető politikusait is, hiszen
A megjelent újságírók egyikére reagálva Lázár az esemény egy későbbi pontján kiemelte:
Maga a beruházás szerinte jóval többről szól, mint egy felhőkarcoló, de ígéretet tett arra, hogy
bár az első fecske megjelenése nyilvánvalóan megnyitotta a kaput a továbbiak felé.
Ahhoz, hogy bármiféle beruházás elinduljon, egyelőre semmiféle anyagi feltétel nem adott, előkészítő anyagok készültek, de ezeket még nem zárták le, és a befektetővel sem született megállapodás. Amíg ezekről nem születik döntés, addig nincs miről beszélni a főpolgármesterrel – hangzott el ezután, sőt, egy nem is olyan távoli dátumra is fény derült: a részleteket eszerint várhatóan 2024 második felében kezdhetik el kidolgozni, a talajszennyezés megszüntetésének viszont már korábban hozzákezdenek – ígérte.
A nemzetközi szerződés államközi szerződés – mondta ezután, kikötve, hogy ez a beépítés módját nem szabja majd meg, de feltételeket és elvárásokat tartalmaz, amik közül a legfontosabb, hogy jelentős mértékű, 20-30 hektáros zöldfelület jöjjön létre.
Arra a kérdésre, hogy mi garantálja a világszínvonalt, azt, hogy a beépítés ne legyen középszerű, a miniszter azt reagálta, hogy a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjével tárgyalnak, akik nem gondolkodnak középszerűben, sőt, az a céljuk, hogy világszintű városfejlesztést hozzanak létre, az építészeti minőséget pedig a jó ideje készülő (a Magyar Rádió egykori otthonára azonban érdekes módon nem vonatkoztatandó) építészeti törvény fogja garantálni.
– hangzott el az eseményen, majd Lázár egy újságírói kérdést követően a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére tért át: arról beszélt, hogy a projektnek
- a kötöttpályás közlekedés rekonstrukciója,
- egy új vasúti pályaudvar kiépítése,
- az M1-es metró bővítése és meghosszabbítása,
- illetve 20-30 ezer parkoló megépítése
is a részét képezi, képezheti majd, így 4-5 csomópont a fővárossal való tárgyalást követő megújítása várható.
A projektnek a nemzetközi együttműködés létrejötte esetén az évtized végére kellene valóra válnia, hiszen
– hangzott el a végszó, ráerősítve a pletykákra.
