A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) kezdeményezésére kedden megalakult a Petőfi Zenei Tanács, amely a magyar popkultúra jobbá tételét tűzte ki célul, és mindezt úgy, hogy a tanács tíz tagja között nincs egyetlen nő sem, csak középkorú vagy annál idősebb férfiak (köztük Kovács Ákos, Nagy Feró, Tátrai Tibor és Frenreisz Károly, a teljes névsor itt olvasható). Hogy miért alakult így, arra Demeter Szilárd, a PKÜ vezérigazgatója, egyben a magyar könnyűzene megújításával megbízott kormánybiztos azt nyilatkozta korábban a Telexnek: a tanács összetétele teljesítményalapú, a felkéréskor a hozzáadott értéket nézték, „nem bárkinek a biológiai, avagy társadalmi nemét. Ezt soha nem néztem, mint ahogyan a szexuális szokások alapján sem szoktam megkülönböztetést tenni. Felkérésünket mindenki elfogadta.”
Ennek nyomán megkérdeztük Demetert arról, hogy ez vajon azt is jelenti-e: nem találtak egyetlen arra érdemes női zenészt, aki méltó lenne a tanácsban való munkára?
Nem, ez azt jelenti, hogy számunkra sem a biológiai avagy társadalmi nem, sem a szexuális irányultság nem releváns tényező a munkában. Most így alakult. Egyébként honnan tudják, hogy nincs nő benne? Bárki tarthatná magát nőnek (csak nem coming outolt még), és amilyen világban élünk, ezt el kellene fogadnunk. Ha transzjogi aktivista lennénk, akkor az összes ilyen kérdezőt transzfóbiával vádolhatnám. Ezzel csak arra szerettem volna rámutatni, hogy mennyire nem releváns szempont valakinek a neme. Nem hiszek a kvótákban.
– írta a 24.hu-nak adott válaszában.
Kíváncsiak voltunk emellett arra is, milyen okok állnak az életkori megoszlás – pontosabban annak viszonylagos hiánya – mögött. A tanács legfiatalabb tagja ugyanis az 1981-ben született Both Miklós, negyven év alatti zenész tehát egyáltalán nem került be a testületbe, a tagok túlnyomó többsége pedig jócskán hatvan év fölötti. Megkérdeztük a vezérigazgatót, nem ért-e egyet azzal a felvetéssel, hogy – a minőségi és teljesítményalapú szempontok megőrzése mellett – a negyven évnél fiatalabb, illetve a női zenészek szemszöge gazdagíthatta volna a testület munkáját, az ott zajló vitákat, és így átfogóbban képviselhetné a mai magyar könnyűzenei szakmát?
Demeter úgy látja, egyebek mellett erről szól a Hajógyár (a PKÜ által 2021-ben indult kezdeményezést a hazai könnyűzenei és popkulturális szcéna gyájtőfelületének szánták). Mint írja, Dénes Adél, a PKÜ könnyűzenei igazatója folyamatosan kapcsolatban van a fiatal zeneipari szereplőkkel. Ő alanyi jogon vesz részt a tanács ülésein, és Demeter szerint becsatornázza a fiatalok tudását is.
De van az a miniszterelnöki mondás: fiatalok a csatába, öregek a tanácsba. Nekem fontos volt, hogy lényegesen nagy időtáv álljon a tagok tapasztalatai mögött. Olyan embereket hívtunk be, akik sokat láttak, sokféle helyzetet megéltek.
– tette hozzá.
Demeter válaszaiból azt is megtudhattuk, hogy a Petőfi Zenei Tanács összetételéről nem ő egyszemélyben, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetősége és az ő könnyűzenei igazgatóságuk döntött. Megkérdeztük, hogy tervezik-e majd változtatni a tanács tagságát, és ha igen, mekkora időközönként, és milyen eljárással. Szerinte ezt „az élet majd megmutatja”. Mint írja, számára az a fontos, hogy kezelhető méretű, operatív munkára képes legyen a testület, „ne egy nagyra fújt gittegylet.” És, hogy lehet-e már vajon tudni, mi lesz a tanács pontos feladatköre, és milyen gyakran fog összeülni? A vezérigazgató felelt erre a kérdésünkre is:
Az alakuló ülésen nagyon inspiratív vita alakult ki erről. Szeretem azokat az embereket, akiknek több a kérdésük, mint a válaszuk. Ez a tanács ilyen. Most pár hétig mindenki gondolkodik, április második felében közösen döntünk az operatív munka módszertanáról stb.
