Az egész a TikTokon kezdődött. Naná, hogy ott: a TikTok – amint azt a RuPaul’s Drag Race közösségimédia-rusicalje oly pontosan egyetlen dalsorba foglalta: „tánc a társadalmi igazságosságért” – a társadalmilag tudatosok és a magukat annak vélők közösségi platformja. No meg azoké, akik emellett rajonganak a popkultúráért, a moziért, a sorozatokért, a hírességekért. E két érdeklődés ért össze, amikor a tiktokerek igazságosságért folytatott táncos-mutogatós háborúja ráakadt a nepo baby témára. És minthogy a TikTok lényege a felhasználók által kedvelt trendek gyors felfutása és csúcsra járatása, a platformot hamar sokrészes videósorozatok lepték el a témában. A platform gyorsan eljutott odáig, hogy a nepo babyk sikereit a társadalomban jelen lévő strukturális elnyomás egyik ékes bizonyítékának tekintse – olyannyira, hogy már az érintettek is kényszert éreztek a reagálásra, a mainstream sajtó pedig gyorsan maga is felkapaszkodott a vonatra.
Jó, de mi az isten az a nepo baby?
A hírességek azon gyermekeit nevezik így, akik maguk is sikeresek és híresek lettek a filmiparban, esetleg a zenében vagy a divatszakmában. A teljes forma a nepotism baby, de akár hosszú, akár rövid, afféle csúfnév, melynek hivatalos magyar fordítása egyelőre nincs, de olyan nagyon nem nehéz kitalálni: nepotizmusgyermek, nepobébi, nepobaba, de a magam részéről a nepo-poronty, esetleg a neporonty kifejezéseket is örömmel becsempészném a köznyelvbe, hadd fájjon. A szóösszetétel idegen, fellengzős eleme, a nepotizmus szó jelentése a Wikipédia szerint a következő: a hatalmi pozíciók és a vele járó előnyök (vagyon, befolyás stb.) olyan elosztása, mikor a döntéshozók a rokonaikat, barátaikat részesítik előnyben a szakmai szempontok szerint alkalmasabb, felkészültebb, kompetensebb jelentkezőkkel szemben.
A témát mára komoly szórakoztatóipari médiumok nagy cikkei is feldolgozták – hát persze, Amerikában, e lapok hazájában az egész Hollywood-sztárvilág lényegesen közelebb van, mint minálunk –, de a trend indulásakor nem másról volt szó, mint olyan tartalmakról, amelyek „lelepleztek” feltörekvő vagy frissen berobbant fiatal színészeket (rendezőket, modelleket, zenészeket), miszerint ők hírességek gyerekei – ami pedig korábban sem volt titok. Emellett a nepo baby címkét mindig olyan céllal ütik rá valakire, hogy „helyre tegyék” az illetőt: hé, te ott, te nepo baby vagy, a sikereid a származásodnak köszönhetők. Legyenek bár ezek az emberek akármilyen tehetségesek, amint átminősülnek nepo babykké, az addig ünnepelt teljesítményük megkérdőjeleződik, illetve ezzel egy időben a strukturális elnyomás és a társadalmi igazságtalanság szimbólumává is válnak. A témában készült számos videó egyenesen a híres szülőket célozta meg, mondván, lesznek szívesek elkezdeni ekézni a saját gyerekeiket nyilvánosan, hadd tanuljanak némi alázatot.
A nepotizmus-vita eredetét a Vulture – amely a téma legnagyobb ívű, legnagyobb hatású cikkét jegyzi – két fontos botrányból eredezteti: az egyik a Csajok című sorozat körül kirobbant 2012-es ügy, a másik pedig a 2019-es úgynevezett Varsity Blues-botrány. Előbbi amiatt tört ki, mert valaki észrevette, hogy a Csajok mind a négy főszereplőjének a szülei olyan emberek, akik erősen beágyazottak az álomgyár szövetébe: művészek, drámaírók, tévébemondók, zenészek. Utóbbi ügyben pedig leginkább a Született feleségekből Felicity Huffmann neve szolgálhat emlékeztetőül, Huffmann ugyanis, több más hírességgel együtt része volt annak a dollártízmilliós megvesztegetési-csalási konspirációnak, melynek célja az volt, hogy a résztvevők gyerekei bejussanak valamelyik topegyetemre (akkor is, ha nem is akartak).
A vita tavalyi, újbóli fellángolása pedig néhány frissen berobbant fiatalnak – főleg Maya Hawke-nak, Maude Apatow-nak és Destry Spielbergnek – és persze a TikToknak köszönhető, ahonnan aztán minden korábbinál erősebben terjedt szét. Hogy miért most? Egyfelől alighanem azért, mert egyszerűen mostanra lett olyan idős az álomgyár, hogy már szemet szúrt a sokadik generációs sztárok aránya. Ráadásul a streamingforradalommal a mozgóképes tartalmak közelebbiek, elérhetőbbek és számosabbak lettek, mint valaha, így súlyuk is nagyobb. És mivel a streamerek előszeretettel adnak esélyt feltörekvő ifjaknak, így ezek a fiatalok szem előtt is vannak – sorozataikról szólnak a hírek és a közbeszéd.
Nepobaby-rendszertan
A nepo baby címkét nemcsak azok kaphatják meg, akiknek a szó szoros értelmében híres szüleik vannak: bárkinek jár, akinek van valami iparági kötődése a kulturális szektorban, legyen szó irodalomról, zenéről, filmművészetről, képzőművészetről, színházról. A témán lovagló tartalomgyártó amatőrök és profik ugyanakkor súlyozzák és csoportosítják a nepo babyket az alapján, hogy felmenőik közül hányan és mennyire sikeresek és/vagy híresek a szektorban, valamint hogy a gyerekek a szüleik szakmájában lettek híresek, avagy a kulturális szektor egy másik részén. Az abszolút 100 százalék nepo babyk azok, akiknek mindkét szülője vagy több generációnyi felmenője is híres, és még a fizikai hasonlóságuk is tagadhatatlan, ráadásul a gyerek ugyanabban a szakmában maradt, amiben a szülei sikeresek lettek. Ilyen abszolút nepo baby például Ethan Hawke és Uma Thurman lánya, a Stranger Thingsszel berobbant Maya Hawke vagy Dakota Johnson, Melanie Griffith és Don Johnson lánya, Tippi Hedren unokája.
Eggyel alattuk állnak azok, akik nem léptek teljesen híres szüleik nyomdokaiba, de azért reflektorfényben maradtak, a legtipikusabb váltás a filmipar és a zeneipar között van, mindkét irányban: filmsztárok gyerekei zenei hírnevet szereznek vagy fordítva. Ide sorolható például Eve Hewson színésznő: ő Bono lánya. De Zoë Kravitz is, aki színészi karrierjével csak félig merészkedett idegen terepre: apja, Lenny Kravitz ugyan rocksztár, de anyja, Lisa Bonet színésznő, ráadásul fizikai hasonlóságuk tagadhatatlan. (Fun fact, hogy Lisa Bonet aztán Jason Momoa felesége és gyerekei anyja lett, tehát abból a kapcsolatból is számolhatunk majd néhány nepo-poronttyal.) Utánuk jönnek azok a nepo babyk, akik fontos kapcsolatokat, iparági ismereteket, lehetőségeket köszönhetnek nem annyira híres, de a szakmában tevékenykedő szüleiknek, mint az említett Csajok-botrányban érintett Lena Dunham, akinek mindkét szülője művész vagy Kristen Stewart, akinek szülei a filmszakmában dolgoznak. Őket azok követik, akik egyszerűen a felmenőik vagyona miatt lettek híresek vagy hírhedtek, lásd például Paris Hiltont.
Még néhány példa: az Eufória például sokszorosan „bűnös”: hogy csak a leglátványosabbat említsük, a sorozat első számú embere, Sam Levinson is nepo baby – az Esőemberrel Oscar-díjas Barry Levinson már nem olyan kicsi fia –, a sorozat egyik fontos szereplője, a Lexit alakító Maude Apatow-nak pedig édesanyja (Leslie Mann színésznő) és édesapja is (Judd Apatow filmrendező-producer) is híres. Hailey Biebernek szintén jár a címke, minthogy mielőtt Justin Bieber neje lett, Baldwin volt a vezetékneve, ő ugyanis Stephen Baldwin lánya és Alec Baldwin unokahúga. Duplán nepo baby Lily-Rose Depp, akinek édesapja kilétét eléggé elárulja a neve, de édesanyja is híres: Vanessa Paradis színésznő-modell – a leány ráadásul anyja egykori munkaadójánál, a Chanelnél húzta be első komoly modellmunkáját, színészkarrierje pedig az apjával közös filmben, az Agyarban indult el. Vagy ott van például az említett Destry Spielberg, a nepobaby-botrány egyik fontos kiváltója: nem elég, hogy Steven Spielberg lányaként szintén filmrendezésre adta a fejét, de egy olyan kisfilmmel merészelt előállni, amelyet Stephen King fia írt, és Sean Penn fia szerepelt benne.
A sort Amerikában maradva még nagyon hosszan folytathatnánk: a hírességek gyerekei sokan vannak és nagyon sikeresek. De a teljesség igénye helyett inkább emeljük ki, hogy természetesen nekünk, magyaroknak is megvannak a saját nepo babyjeink, ráadásul nem is csak a szórakoztatóiparban, hanem politikai fronton is. De nem csak úgy: nem csupán Fásy Zsüliettünk, Gáspár Evelynünk és Zámbó-klánunk van, de Orbán Ráhelünk és Tiborcz Istvánunk is. Ráadásul a bulvárlapok hasábjain megjelenő gólyahírek és celebbaba képek alapján a trend aligha változhat egyhamar.
Persze az ügyben érintett hírességek – akár szülők, akár gyerekek – sem hagyták szó nélkül a témát. A nepo babyk közül néhányan nem féltek belemenni a diskurzusba, elismerni a privilégiumaikat, mások egyszerű irigységnek minősítették a jelenséget, megint mások humorral közelítettek, és nepo baby feliratos pólókat húztak, Bono lánya pedig azzal viccelődött, hogy rátetováltatja a kifejezést a seggére. A legizgalmasabb reakciót Lily Allen jegyzi, aki – szintén érintettként – arról írt, hogy nem a szórakoztatóiparban tevékenykedő nepo babyk miatt kéne aggódnunk, hiszen sokkal inkább az ügyvédek, a bankárok és a politikusok gyerekei azok, akik valóban megfosztanak másokat a lehetőségektől, és akiknek valóban komoly hatásuk van a világra. Illetve kiemelt még egy, nagyon fontos, nagyon pontos tényezőt:
Gyerekkorban stabilitásra, szeretetre és gondoskodásra éhezünk, és még nem érdekel minket a pénz vagy a hatalom. A legtöbb nepo baby ezeket az alapvető dolgokat nélkülözte gyerekként, minthogy a szüleik jó eséllyel nárcisztikusak
– fogalmazott. A híres szülők hasonlóan sokféleképp reagáltak, a leggyakoribb érv mind a gyerek, mind a szülő részéről az volt, hogy a híres szülők legfeljebb az elindulásban tudnak segíteni a gyerekeiknek, utána már magukra vannak utalva. Ami egyébként hihető ugyan, ám a kritikusokat nem nyugtatja meg. A legjózanabb választ alighanem mindenki kedvence, Tom Hanks hozta: azzal utasította vissza a vádakat, hogy ez náluk pont olyan családi vállalkozás, mintha, teszem azt, virágboltjuk vagy vízvezeték-szerelő cégük lenne: egy ponton mindenki bedolgozna a cégbe valahogyan.
Az első esély súlya
Amit senki nem tagad, hogy a jelenség valós: a popszakma és a filmipar valóban tele van sztárcsemetékkel. És, amint azt pár sorral ezelőtt említettük, azt sem tagadja a legtöbb híres szülő, hogyha másban nem is, az első esélyben besegítenek. Igen ám, de egy első esély Hollywoodban sokszor, mint a reklámszlogen tartja, a legtöbb, mi adható. Ugyanis a híres szülők híján feltörekvő színészpalánták százezrei járnak éveken keresztül modell- és szereplőválogatások százaira abban a reményben, hogy megcsípnek akár csak egy egészen aprócska melót. Egy pici, szöveg nélküli epizódszerep, valami munka a háttérben sokszor elég ahhoz, hogy egy fiatal megvethesse a lábát az áhított szakmában.
Színészaspiránsoknál a leggyakoribb ilyen első esély – micsoda meglepetés – egy olyan produkcióban adódik, ahol a híres anyu-apu szerepel épp: hosszan sorolhatnánk azokat a színészeket, akiket édesapjuk-édesanyjuk oldalán talált meg az első szerep, akár még gyerekként, de ezt részletesen megtették az ügyön pörgő tiktokerek. De azért vannak emlékezetes esetek: Maya Hawke a Volt egyszer egy… Hollywood szereplőválogatására küldött casting-videójában például szerepelt édesapja, Ethan Hawke is, finom utalásféleképpen. A két híres színésztől, Reese Witherspoontól és Ryan Philippe-től származó dupla nepo baby, Deacon Philippe úgy kapott szerepet az Én még sosem című sorozatban Mindy Kalingtől, hogy anyukája említette Kalingnek – aki régi barátnője volt –, hogy a fiát érdekli a színészet. Hátszél? Naná. Rajtuk múlik, hogy mit kezdenek vele.
A másik oldalon ugyanakkor szintén akad néhány érv: a „kilépni híres szülei árnyékából” fordulat nem véletlenül olyan gyakori, és az sem ritka, hogy épp azért vesznek félvállról egy feltörekvő celebgyereket, mert „biztosan csak a protekció miatt jutott be a castingra”, vagy került döntéshozó elé egy forgatókönyve. A Vulture-nak nyilatkozó iparági szakemberek is megerősítik, hogy sokszor kapnak olyan jelzést, miszerint XY nepo babyt mindenképp hívják be, mondjuk, egy szereplőválogatásra, de már a konzervválaszok is készen állnak az ilyen jelentkezők elutasítására: „Csodálatos vagy, tényleg, de nem ilyen karaktert képzeltünk el a szerepre.”
Érdek fenntartani
A nepo babyk aranykora alighanem annak is köszönhető, hogy nemcsak a nepo babyknek jó, hogy híres szüleik hatására lehetőségekhez jutnak, hanem azoknak is, akik nekik ezeket a lehetőségeket biztosítják: a filmstúdióknak és -forgalmazóknak, hiszen az ismerősen csengő név elég pontosan beárazható marketingerőt képvisel. Az IP, azaz intellectual property, avagy szellemi tulajdon az utóbbi néhány évtized alighanem legfontosabb hívószava a kultúrában – ezért készül minden bestseller regényből film- vagy sorozatfeldolgozás, minden nagy sikerű blockbusterből sequel, prequel, reboot és remake, esetleg teljes franchise –, és ma már a kedves szülők jól ismert vezetékneve is ilyen IP. Marketingeszköz, mellyel a szóban forgó nepo baby neve az őt foglalkoztató produkció promóciójához használható, hol ügyesen diszkrét portrécikkekben, melyek a szülei tehetségét láthatólag öröklött fiatalról mesélnek, hol a celebgyermek követőit moziba, képernyő elő hívogató Insta/Twitter/TikTok-posztokban.
És van még egy fontos szereplője a képletnek: a bulvármédia – és az azt működtető sztárkultusz. A bulvárlapok felhasználói és „előállítói” is a nepo babyknek: a hírességek várandóssága, gyermekáldása, gyerekeik cseperedése, szüleikhez való hasonlatossága kihagyhatatlan, olcsó és kifizetődő cikktéma. Nem ritka, hogy ezek a lapok fizetnek a családi fotók publikálásának lehetőségéért, így már magzatkorukban elkezdik médiaszereplővé tenni a híres utódokat. Akik így, ha akarnak, ha nem, celebstátuszba kerülnek már bébiként – nem meglepő, hogy a felkínált hírnév nehézkedési ereje aztán többségüket felnőve is magával vonzza ezeket a fiatalokat. Amikortól pedig elég idősek a saját jogú közösségimédia-jelenléthez, ez az erő csak fokozódik, amelynek kevesen állnak ellen. Ráadásul a trendre egy ponton nem csak a bulvármédia, hanem a menő magazinok és a szaklapok is felülnek.
Se velük, se nélkülük
A vita tehát tart – de kinek van igaza? Ezt megítélni gyakorlatilag lehetetlen, legfeljebb véleményeket lehet megfogalmazni. A legélesebb kritikusok az árnyalatokról feledkeznek el, és látszólag azt várják, hogy a nepo babyk hátszele teljesen megszűnjön. Irreális elvárás ez: túl sok társadalmi-lélektani szabályszerűséget hagy figyelmen kívül.
- Egyrészt, bár kétségkívül romantikus film a Sztárom a párom, de azért a filmcsillagok a legritkább esetben házasodnak könyvesboltosokkal, azaz iparágon, szocio-ökonómiai clusteren kívül.
- Másrészt a gyerekeknek természetes hajlama szüleik szakmáját tovább vinni.
- Harmadrészt pedig a szülők nemcsak a felső tízezerben, hanem minden társadalmi csoportban jellemzően arra törekednek, hogy a gyerekeik boldoguljanak.
Igazságtalanságot kiáltani a celebgyerekek előnyeire persze lehet, nem is alaptalan, de a jelenség egy ponton elkezd hasonlítani a szalon-antiszemitizmusra: az egyes szektorokban felülreprezentált népességcsoportok miatt puffogni erősen emlékeztet a Hollywoodot érintő zsidózásra, emberek felmenőit hírnevük alapján súlyozni, leszármazottaikat ez alapján különböző nepotizmus-szintekre sorolni szintén régi, rossz emlékeket hív elő.
A jelenség ugyanakkor messze nem fekete-fehér: miközben tagadhatatlanul van egy gumicsont-műbalhé-hiszti jellege, azért a nepobébizés mélyén tetten érhető az a generációs csalódottság, miszerint a fiatalabb generációknak kétségkívül nehezebb a boldogulás az élet számos területén – például az otthonteremtésben –, mint az előttük járóknak. Innen nézve az ellenérzések azok iránt, akiknek ilyen látványos hátszél könnyíti a dolgát nemcsak érthetők, de fontos társadalmi feszültségekre hívják fel a figyelmet – ugyanarra a feszültségre, amiből az egyre gyakoribb a „gazdagok megkapják a magukét” típusú filmek is táplálkoznak.
Ugyanakkor a viszony messze nem egyértelműen negatív: a celebgyerekeket hol imádja, hol irigyli-gyűlöli, hol újra imádja a közvélemény, és a vitát általában az idő zárja le.
Amint elég régóta a szakmában vagy, és elég ikonikus dolgot mutattál fel saját jogon is, a világon senkit nem érdekel, kik voltak a szüleid
– foglalja össze a Vulture a jelenség feloldását. Az évtizedeken keresztül üzembiztosan működő tehetségtől a vita okafogyottá válik: hiába született hírességektől, hiába predesztinálta minden arra, hogy ebben a szakmában álljon helyt, Anjelica Huston, Josh Brolin, Laura Dern, George Clooney, Judy Garland, Michael Douglas, Angelina Jolie, Ben Stiller, Jane Fonda vagy Jamie-Lee Curtis életművét már aligha kérdőjelezi meg bárki is.
